„Kifogott rajtam a Rubik-kocka” Interjú Daniel Kehlmann-nal (Nol.hu)
(kiadvány: F)

Megdöbbentett, hogy mennyi hazugsággal és látszatkeltéssel találtam szembe magamat – mondta a lapunknak adott interjúban Daniel Kehlmann. A német író a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár vendége volt, s beszélt a legutóbbi regényében, az „F”-ben felbukkanó Rubik-kockáról is. 

– Több mint másfél órát dedikált, hosszú sorokban álltak az emberek a könyvvásáron. Az ELTE-n dugig volt a terem, ahol előadást tartott. Meglepte a fogadtatás?

– Nagyon meglepett és nagyon meghatott. Amikor tavaly ősszel Miamiban, az ottani könyvvásáron voltam, a szervezők sem ismerték fel a meghívott szerzőket. Budapesten olyanok jöttek a dedikálásra, akik tényleg olvasták a könyveimet. Azt is el kell mondanom, hogy a magyar kiadások jelennek meg a legszebb borítóval. A világ fölméréséhez készült borító abszolút a kedvencem.

– Amikor 2009-ben Berlinben találkoztunk, az interjúban nemmel felelt arra a kérdésre, írna-e regényt a globális pénzügyi válságról. Mi változtatta meg a véleményét?

– A véleményemet változatlanul fenntartom, hogy szerintem az íróknak nem aktuális dolgokkal kell foglalkozniuk. Egyszerűen elkezdett érdekelni a pénzügyi világ. Sok könyvet olvastam el a válság kirobbanásáról, az okokról, a pénzügyi világ működéséről. S megdöbbentett, hogy mennyi hazugsággal, szemfényvesztéssel, látszatkeltéssel találtam szemben magamat. Így született meg Eric Friedland, a valóságtól teljesen elrugaszkodott pénzügyi csaló figurája, aki ráadásul komplett bolond is. Ericben jócskán benne van a 2008 végén megbukott New York-i sztárbróker és pénzügyi csaló, Bernie Madoff, az általa működtetett „piramisjáték” is. Hogy még jobban ellentmondjak az alapelvemnek, nemrég fejeztem be egy – sajnos csak 2016 őszén először színpadon látható – kamaradarabot. Ez a telefon-lehallgatásokról, az e-mail forgalom figyeléséről, a titkosszolgálatok és a rendvédelmi szervek elektronikus megfigyelési módszereiről szól. S nem azért választottam e roppant aktuális témát, mert kötelességemnek éreztem egy újabb „leleplezést”. Annyira lenyűgözött, megfogott a téma, hogy írni támadt kedvem róla. Még úgy is, hogy rossz lelkiismerettel fogtam neki.

– Elmerülve a pénzügyi világban, mi döbbentette meg a legjobban?

– A leginkább az, hogy jól képzett és racionálisan gondolkodó emberek viszik az ügyeket. A pénzcsinálás és a pénz megtöbbszörözése elemzésekkel jól alátámasztott tudománynak tűnik. A pénzügyi világ persze nehezen érthető, de nem azért, mert mondjuk a matematika is nehezen érthető. A pénzügyi világban szándékosan félrevezető kifejezésekkel zsonglőrködnek. Itt van például a „Subprime", ami szó szerint azt jelenti, hogy nem optimális, nem a legjobb. Valójában a lehető legrosszabbat jelenti. A pénzügyi világ tele van szándékosan kitalált szakkifejezésekkel, amelyeket azért találtak ki, hogy összezavarják az embereket. Szóval az egész gyomorfordító. Madoffra ráadásul nemcsak magánemberek bízták rá a pénzüket, hanem több száz befektetési alap is. S ezek több millió dolláros fizetéssel kitömött menedzserei az alapokban lévő pénzeket rábízták a „varázslóra”, s ezért elképesztő jutalékokat söpörtek be. Ha mégis megkérdezték volna őket, védekezésül komplikált kifejezések áradatával ködösítettek volna azt a látszatot keltve, hogy kompetens pénzügyi szakemberként roppant bonyolult tranzakciókat bonyolítanak.

– Vagyis a könyv címét úgy is lehet érteni, hogy Fucked Up, azaz Elbaszva.

– Igen (nevet), a pénzügyi világra vonatkoztatva mindenképpen. Azt is gondolom, hogy egy még nagyobb pénzügyi válság felé tartunk. Az ellenőrzési rendszereken ugyan szigorítottak, de ezek messze nem elegendőek. Nem vagyok marxista, nem vagyok a piacgazdaság ellensége,

a pénzügyi világot azonban nagyon szoros felügyelet alatt kell tartani.

– Mit jelent a regény címe? Fälschung (Hamisítás), Familie (Család), Fiktion (Fikció), Friedland?

– Fatum, azaz sors. A sors és a véletlenszerűség nagy szerepet játszik. Mint a szerencsejátékokban, például a kártyában. Sokáig nem volt semmilyen címötletem, és a számítógépben a regényt tartalmazó file-t „F"-ként mentettem el. A kiadónak a regényt végül Friedland címmel adtam le, ami utalt a főszereplők, az apa és három fia családnevére. A kiadómnak ez nem tetszett arra hivatkozva, hogy az egykori NSZK-ban volt egy Friedland nevű menekülttábor, ahova az NDK-ból disszidált embereket helyeztek el. S az Észak-Németországban, illetve a keleti tartományokban élők rögtön erre a Friedlandra gondoltak volna. Így maradtam az „F”-nél.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Dési András, Nol.hu, 2015. április 26.

2015-04-26 17:34:56
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ