2008. május 21-én két kaposvári gimnazista előre kitervelten és különös kegyetlenséggel megölte korábbi barátját, osztálytársát. Az elkövetőket három nappal később vették őrizetbe, és ők beismerték a bűncselekmény elkövetését. Az emberölés brutalitása példa nélkül való a magyar kriminalisztika történetében, mely az 1924-es chicagói Leopold és Loeb által elkövetett gyilkossággal állítja párhuzamba.

2009. május 27-én jogerős döntés született: a fiatalkorú vádlottakat – a büntető törvénykönyv szerint legfeljebb kiszabható 15 évhez közel – 14–14 év fiatalkorúak börtönére ítélte a bíróság, beszámítva az általuk előzetes fogva tartásban töltött időt. Az elítéltek tehát kiszabott büntetésük felét idén májusban letöltik, büntetésükből legkorábban ¾ részének kitöltését követően bocsáthatóak feltételes szabadságra. A vádlottak a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium 10. évfolyamának tanulói voltak a bűncselekmény elkövetésekor, most húszas éveik közepén járnak, és immár felnőtt korú elítéltekkel töltik büntetésüket valamelyik magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben, három és fél év múlva akár szabadulhatnak.

A nyomozás során – figyelemmel arra, hogy az elkövetők beismerő vallomást tettek, és vallomásukat valamennyi további bizonyíték is alátámasztotta – a lehetséges motívum felderítése kiemelt figyelmet kapott. Felmerült a homoszexuális indíték, kábítószer-használat, szélsőséges politikai nézetek, korábbi közös bűncselekmény elkövetése is. A jogerős ítélet azonban csak az indíték megdöbbentő hiányát állapíthatta meg, mindkét vádlott vallomásában következetesen kitartott amellett, hogy azért határozták el a sértett megölését, mert nagyon idegesítette őket a magatartása, tolakodónak vélték és egyetlen megoldásként a meggyilkolását tartották lehetségesnek. Tettükre közel egy hónapig készültek, kiválasztották a bűncselekmény helyszínéül a derítőt, az elkövetés módját több alkalommal, különböző eszközökkel „elpróbálták”.

2014 októberében jelent meg a Magvető Könyvkiadó gondozásában Totth Benedek Holtverseny című regénye [Csuhai István írt róla az ÉS-ben: Iskola az uszodában, 2014/47., nov. 21.]. Dragomán György a védőborítón John Irvine Trainspottingját említi, maga a szerző legtöbbször Bret Easton Ellis Nullánál is kevesebb című regényét, míg a könyv Joseph Conraddal nyit. Emellett számos popkulturális párhuzamot találhatnánk még, így Chuck Palahniuk: Harcosok klubja, Tarantino: Kutyaszorítóban, Patrick Hamilton: Rope, melyből Alfred Hitchcock készített filmet, Michael Haneke Furcsa játékát vagy akár Barbet Schroeder Kísérleti gyilkosság című filmjét.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Dr. Darvasi Szilvia, Es.hu, 2015. április 30.