Imaszőnyegre kényszerülhet Franciaország? (Népszava)
(kiadvány: Behódolás)

Ha valaki a végére ér Michel Houellebecq legújabb regényének, a leggyakrabban a botrányos jelzővel illetett Behódolásnak, meglepetten tapasztalja a kötet szikár realizmusát. Sokkal csavarosabban botrányos az új regény, mint amire az olvasó számít. Különösen annak tudatában, hogy Franciaország és a francia politika iszlamizációja a témája a nem túl távoli jövőben játszódó történetnek. Jelenünktől csupán hét év a távolság: a cselekmény ideje 2022.

Mindenképpen a hazai könyvkiadást dicséri, hogy a kortárs francia próza ez idő szerint egyik legnagyobb hatású szerzője, Michel Houellebecq kötetei szinte kivétel nélkül olvashatók magyarul. A megkülönböztetett érdeklődést jele, hogy rekordgyorsasággal került a boltokba a Behódolás, alig néhány hónappal a franciaországi megjelenés után. Hogy ez a fajta naprakészség mennyire nem magától értetődő, jól mutatja a tavaly irodalmi Nobel-díjat kapott, ugyancsak francia Patrick Modiano esete, akinek harminchat regényéből csupán négy jelent meg a stockholmi döntésig magyarul.

A szerzőről szóló hazai kritikákban a „botrányhős író” fogalmával írják le többnyire Houellebecq-et, amit félrevezetőnek gondolok. A szerző több – talán lényegében valamennyi – kötetéről lehet úgy vélekedni, hogy azok így vagy úgy, de botránykönyvek. Noha a szexualitás ábrázolásának és témájának, ami olyan kiemelt fontosságot kap műveiben, a 21. század elején már semmi újdonsága nincs. Lassan egy évszázados távlatban leszünk az e vonatkozásban emblematikus Lady Chatterley (1928) megjelenésétől, s attól, hogy első kiadását pornográfia vádja miatt elkobozták. De ezek az idők és ezek az erkölcsök már egy majdnem feledésbe merülő kor viszonyait és taburendszerét idézik.

Visszatérve a kiindulóponthoz: egészen mást jelent egy szerző botrányos magatartása és műveinek botrányossága. Kis túlzással Houellebecq életvitelében morzsányi darabkákat sem találnánk, amelyek kapcsolatba hozhatók a kirívó viselkedésmóddal. Nem perdöntő, de nem is hagyható figyelmen kívül, mennyire szerény és elbűvölő volt két éve a Budapesti Könyvfesztivál díszvendégeként. Rejtély, hogy az extravaganciát nélkülöző írót ki és miért látja botrányhősnek. Arról a legkevésbé sem Houellebecq tehet, hogy új regénye év elejei reklámkampánya idején gyilkolták meg a Charlie Hebdo szerkesztőségének csaknem a felét. (A könyv kampányát ekkor azonnal leállították.)

Nem annyira a szerző társadalmi érzékenységét emelem ki (ez nyilvánvaló), mint inkább a civilizáció e regényben kirajzolódó ábrázolását. A cselekmény teljes megértéséhez a Franciaországot magában foglaló kontinensnyi tablót, állapotrajzot kell alaposan szemügyre vennünk. A mű kétséget sem hagy a felől, hogy Európa haldokló földrész, amely az individualizmussal nem kizárólag a középkor kereteit rombolta le, megnyitva az utat a liberális demokráciák felé, hanem ugyanezzel a lendülettel a huszadik századra szétverte a társadalom alapegységét: a családot. Houllebecq valamennyi regényének főszereplője az a magányos, kiábrándult értelmiségi, aki (nem alaptalanul) csődtömegnek látja magát. Nem kivétel a Behódolás elbeszélő-főhőse sem, a név nélküli párizsi egyetemi oktató, az érzelmileg kiüresedett, a szex gépiességétől és egyhangúságától szenvedő középkorú férfi. (A névtelenség mintha azt üzenné: akárki lehet ez az alak, akár mi magunk is.) Nem szeret belegondolni helyzetébe a regény tanára, noha tisztánlátása és helyzettudata nem hagyja cserben, ha erre a luxusszámba menő feladatra vállalkozik. Megpróbál ő is csalás nélkül szétnézni, könnyedén. Önigazolást keres életére, miközben pontosan tudja, hogy az emberekben ez az igény egyáltalán nem merül fel: élnek és meghalnak anélkül, hogy választ keresnének létük alapvető kérdéseire.

A regény gondolatmenete szerint a nyugati civilizáció egyik legfőbb jellemzője az ateista humanizmus. Más szavakkal: a keresztény hittől és vallástól való teljes elszakadás. Az európai világnézeti szemléletmód-változás a 20. századra bevégzett történelmi ténnyé vált, eredménye a szekularizált földrész lett.

Mint a jövendölések (utópiák) általában – Houellebecqé is – valóságdarabok sokaságából építkezik. A 2017-es elnökválasztás második fordulójába a Nemzeti Front és a Szocialista Párt jutott be. (Kevésen múlott, hogy nem a Muzulmán Testvériség kapta a második legtöbb voksot.) A választási rendszer szempontjából ennek azért nagy a jelentősége, mert a második fordulónak kizárólag a két legtöbb szavazatot kapott jelölt a résztvevője. Öt évvel később a francia elnökségért a második fordulóban Marine Le Pen (Nemzeti Front) mellett Ben Abbes (Muzulmán Testvériség) küzdhetett meg az írói „jövőkép” szerint. A hagyományos politika ezzel mattot kapott. Amíg öt évvel korábban megvolt a választás az autoriter és a demokratikus politikus/politika között, addig ez a lehetőség 2022-re elillant. A valóság talajára visszahelyezkedve emlékezhetünk, hogy 2002-ben az elnökválasztás második körébe a jobboldali Jacques Chirac mellett nagy meglepetésre Jean-Marie Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje került. Akkor - akárcsak a regényvilág 2017-es viszonyai között - megvolt egy demokrata szavazó számára a politikailag korrekt választás esélye.

Az írói prófécia hűvös logikájából más sem következik, mint a jövendölés beteljesedése.(A jövő nyitott, a kérdés ma eldönthetetlen.) A politika szintjén mindez annyit tesz, hogy előbb a szocialisták kötöttek titokban választási szövetséget a Muzulmán Testvériséggel, majd a szocialistákkal a jobboldal (UMP), amellyel a muzulmán variáns mellett álltak ki a Nemzeti Front ellenében. Így lett Ben Abbes Franciaország köztársasági elnöke.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Bod Péter, Népszava.hu, 2015. május 16.

2015-05-19 19:48:50
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ