Kalitka és égbolt (Revizor Online)
(kiadvány: Senki madara)

Szabó T. Anna is elmondhatja magáról, hogy ellenállhatatlanul hatása alá került a mesékben, drámákban, versekben olyan gazdag japán irodalomnak. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.

Az európai ember hajlamos arra, hogy a távol-keleti, különösen a japán művészet-irodalom, a vallással átszőtt egzotikus tisztaság és szépség rabjává legyen. Számára egyszerre filozófiai mélységeket és az érinthetetlent, sőt, talán a magában valót testesíti meg egy-egy ilyen műalkotás. Ezt az őszinte rajongást senkinek hibájául nem lehet felróni. Akár Krasznahorkai Lászlóra gondolunk, aki az utóbbi két évtizedben ugyancsak elmerült a kínai és a japán művészet rejtelmeiben, vagy a legutóbbi, nagysikerű Liza, a rókatündér című filmre utalunk.

Szabó T. Anna is elmondhatja magáról, hogy ellenállhatatlanul hatása alá került a mesékben, drámákban, versekben olyan gazdag japán irodalomnak. Ebben méltó társra talált Rofusz Kingában, aki immár egészen kivételes szerepet játszik a magyar gyermekkönyvek illusztrátoraként; és természetesen a Magvető Kiadóban, amely hajlandó volt a könyv igényes, művészi megjelentetésére. Egészében egy ritka, japánosan elegáns tárgyat tart a kezében az olvasó, amely öröm oly ritka manapság az értékesebb, súlyosabb mondanivalóval megáldott művek esetében.

És a külső csöppet sem talmi dolgot rejt magában. Szabó T. Anna a magyar mesevilágba dolgozza bele a mindkét néphagyományban meglévő darumadár jelentésekben oly gazdag figuráját. Egy árva juhász a Senki madara című elbeszélés hőse, aki rideg pásztorként él nyájával az Alföldön, és a szikes tavak vidékén figyeli a darvak vonulását. Ekkor látja meg a ritka, a többi szürke tollú társától eltérően hófehér példányt. A történet realisztikus hátterét erősíti, hogy a madár igazából pusztai emberek csapdájába esett, a tolla miatt keresett prédaként nem képes a továbbvonulásra. De a kettős értelemben Tátosnak (táltos, tátott szájú) hívott fiú ezt a kölcsönös vonzódás élményeként éli meg, beleszeret a daru szépségébe. A daru-tánc (amelyben csak az a bökkenő, hogy ez kizárólag a hím madár udvarlása) végképp magához láncolja a legényt, a madárból pedig egy démonikus japán szépség lesz, Tori, akivel a fiú megosztja téli szállását, a hagyományos pusztai kunyhót. Ha itt nem akad meg az olvasó, miként is kerül egy kimonót viselő japán művészlélek, egy minden művészetet kitanult gésa a magyar puszta közepére, aki hamarosan rizspapírt kér és kap, hogy a hajával tusrajzokat készítsen, akkor már tökéletesen átérezheti a mese minden szépségét.

Az a különös látásmód, amellyel a japán lélek a hagyományos művészethez közelít, itt hiteles és érvényes feldolgozást nyer. A kritikus számára ennek a távoli és nagy csáberővel bíró esztétikának mindig az egyik legerősebb megfogalmazása Akutagava Őszi hegyoldal című novellája volt. Itt egy híres kínai festő ismeretlen remekművének a vélt vagy valós megtekintése adja a vita tárgyát. Egy vidéki udvarházban, több évtizede látta utoljára a gyakran gazdát cserélő képet belé szerelmes képértő. Nagy nehézségek után lehetősége van arra, hogy még egyszer az új tulajdonosánál szemrevételezze, sőt, véleményt mondjon róla. A leküzdhetetlen nehézség, hogy valójában az öreg mester, aki egész életében ennek a képnek a bűvöletében élt, képes-e szembesülni a szépséggel magával, vagy a közben eltelt évek lényegében megkettőzték a képet, az emlékei külön esztétikai minőséggé testesedtek, és a kép a valóságában már nem idézi föl az akkori pusztító erejű befogadást. Létezik-e egyáltalán az Őszi hegyoldal, vagy csak a hatása az igaz? A novella nem ad választ: akár egy hamisítvány is lehet a kép, ahogy az élet is eltelhetett egy csalóka szenvedély bűvöletében.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Sántha József, Revizor Online, 2015. június 9.

2015-06-09 17:12:10
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ