Az árpádsávos pingvin verse

Mióta kirúgták a Disneytől, merthogy az általa álmodott mesék és figurák nem illettek az oroszlánkirályos, némós, hófehérkés profilba, kasszasikerre ítéltetett. Tim Burton fura szöveget cipelő bizarr ceruzarajzait 11 év csúszással kiadták idehaza is. Csak azt a viccesnek gondolt, magyarított címet ne akarta volna a kiadó.

Akit megfogott a Beetlejuice, az Ollókezű Edward vagy a Karácsonyi lidércnyomás nyomasztóságában is szerethető világa, annak az egykor a Disneytől eltanácsolt filmrendező neve nem ismeretlen.

És olyan nincs, hogy bárki, akinek bejöttek Burton rendezései, nem kíváncsi arra, hogy kinek az agyából pattanhatott ki így a történet, a megfilmesítési mód. Voltaképpen Tim Burton a sokkolásmentes horrorsztorik Pedro Almadóvarja és David Lynch-e egyszerre.

Fura, mesébe illő figurái szürreális (ugyanakkor igencsak evilági) történetekben szerepelnek, amelyek csak első blikkre depressziós gyerekmesék. Voltaképpen, és szinte kizárólag a nagyobbakhoz szólnak.

A most megjelent könyv is beleillik e sorba: gyerekversikéknek látszó irkák, mellettük illusztrációként ceruzarajzok sora. De aki abban a hitben ringatja magát, hogy a szereplők csak picit furák, az egészen a 28. oldalig is eljuthat. Ott azonban A srác, szemében szeggel című versikéhez illusztrálva valóban szó szerint ezt az állapotot láthatja.

Nem, Tim Burton nem tette félre a rendezői széket és húzott hirtelen maga elé egy klaviatúrát vagy tollat, papírt, ceruzát, mert a most megjelent Az osztrigasrác mélabús halála és más történetek voltaképpen már 1997-ben megjelent. No nem magyarul.

A Rímbörtön meg persze a magyarított cím.

Hiába szerepel alant az eredeti, az egész könyv gellert kap a bugyuta szójátéktól, mivel az egyáltalán nem jellemzi a borító alatti világot.

Mert hát van ott tűpárnakirálynő és hulla(dék)lány, és valóban az Osztrigasrác a leginkább kibontott sztori. Nekem mégis Jani, a rusnya Pingvinsrác tetszett a leginkább; és nem az illusztrációként mellé tett árpádsávok pro vagy kontra indokoltsága, valódisága, beleláthatósága miatt. Azért, mert a könyvecske legtömörebb leírása arról, amiért Burton bigyói szerethetők.

A versike ennyi: A nevem Jani, / de a barátaim csak úgy hívnak: /?a rusnya Pingvinsrác?.

Nem tökéletes, versnek sem az. De nem is törekszik arra, csak boldogulni szeretne valahogy az életben. Ahogyan a Gyufafiú, lesz ami lesz, szerelemre lobbanni, a Múmiasrác kutyát sétáltatni, a Pacasrác új egyenruhában feszíteni. Akárcsak mi, hétköznapi, hús-vér emberek.

Forrás: zoom.hu

2008-11-25 09:28:38
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ