Az árpádsávos pingvin verse

Mióta kirúgták a Disneytől, merthogy az általa álmodott mesék és figurák nem illettek az oroszlánkirályos, némós, hófehérkés profilba, kasszasikerre ítéltetett. Tim Burton fura szöveget cipelő bizarr ceruzarajzait 11 év csúszással kiadták idehaza is. Csak azt a viccesnek gondolt, magyarított címet ne akarta volna a kiadó.

Akit megfogott a Beetlejuice, az Ollókezű Edward vagy a Karácsonyi lidércnyomás nyomasztóságában is szerethető világa, annak az egykor a Disneytől eltanácsolt filmrendező neve nem ismeretlen.

És olyan nincs, hogy bárki, akinek bejöttek Burton rendezései, nem kíváncsi arra, hogy kinek az agyából pattanhatott ki így a történet, a megfilmesítési mód. Voltaképpen Tim Burton a sokkolásmentes horrorsztorik Pedro Almadóvarja és David Lynch-e egyszerre.

Fura, mesébe illő figurái szürreális (ugyanakkor igencsak evilági) történetekben szerepelnek, amelyek csak első blikkre depressziós gyerekmesék. Voltaképpen, és szinte kizárólag a nagyobbakhoz szólnak.

A most megjelent könyv is beleillik e sorba: gyerekversikéknek látszó irkák, mellettük illusztrációként ceruzarajzok sora. De aki abban a hitben ringatja magát, hogy a szereplők csak picit furák, az egészen a 28. oldalig is eljuthat. Ott azonban A srác, szemében szeggel című versikéhez illusztrálva valóban szó szerint ezt az állapotot láthatja.

Nem, Tim Burton nem tette félre a rendezői széket és húzott hirtelen maga elé egy klaviatúrát vagy tollat, papírt, ceruzát, mert a most megjelent Az osztrigasrác mélabús halála és más történetek voltaképpen már 1997-ben megjelent. No nem magyarul.

A Rímbörtön meg persze a magyarított cím.

Hiába szerepel alant az eredeti, az egész könyv gellert kap a bugyuta szójátéktól, mivel az egyáltalán nem jellemzi a borító alatti világot.

Mert hát van ott tűpárnakirálynő és hulla(dék)lány, és valóban az Osztrigasrác a leginkább kibontott sztori. Nekem mégis Jani, a rusnya Pingvinsrác tetszett a leginkább; és nem az illusztrációként mellé tett árpádsávok pro vagy kontra indokoltsága, valódisága, beleláthatósága miatt. Azért, mert a könyvecske legtömörebb leírása arról, amiért Burton bigyói szerethetők.

A versike ennyi: A nevem Jani, / de a barátaim csak úgy hívnak: /?a rusnya Pingvinsrác?.

Nem tökéletes, versnek sem az. De nem is törekszik arra, csak boldogulni szeretne valahogy az életben. Ahogyan a Gyufafiú, lesz ami lesz, szerelemre lobbanni, a Múmiasrác kutyát sétáltatni, a Pacasrác új egyenruhában feszíteni. Akárcsak mi, hétköznapi, hús-vér emberek.

Forrás: zoom.hu

2008-11-25 09:28:38
Továbbírt élet
,,Nem terveztem, de továbbírom az Alkonynaplót" - értesülhetünk az új kötet egyik naplóbejegyzéséből. Az elmúlt években Oravecz Imre alkotói figyelme a naplóírás felé fordult. Életművében...
Erdős Gáspár 65 esztendős mezőtúri zsidó polgárt 1944 júniusában deportálták Szolnokról. Feleségével együtt azon szerencsések közé tartozott, akiket nem Auschwitzba, hanem ausztriai...
Boldog-szomorú dalok
A középkorúságnak nincs története - nem csoda, ha igazából csak versben lehet róla hitelesen beszélni. A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túl és innen a hétköznapok megbékélései...
A Nobel-előadás limitált kiadása
Elhangzott 2025. december 7-én, a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén. A Svéd Királyi Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2025-ben Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda ,,meggyőző...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ