A Szent Orpheus breviáriuma az ész és a szív luxusa. A könyv nemcsak Szentkuthy életművének egyik koronaékköve, de egyben a magyar prózairodalom egyik legfényesebb kincse is. A szerző, mint az elmélkedés megszállottja, fél évszázadig írta a breviárium-sorozatát. A Magvető abban a formában jelenteti meg a sorozatot, amelyben annak idején megjelentek Szentkuthy lelki szemei előtt.
Kezdjük az elején! Szentkuthy 1937-ben többször megnézte Velencében, a Palazzo Pesaróban rendezett Tintoretto kiállítást, melynek hatása alatt fogant meg benne az Orpheus ötlete. ??megszületett bennem a vágy, hogy egy Tintoretto-típusú, egész világot magában foglaló művet alkossak? Útitársának, Sőtér Istvánnak vázolta fel a Breviárium tervét a sienai Piazza del Campo egyik sörözőjében. (A jelenetet Sőtér is megörökíti a Velencei napokcímű novellájában, amely a Napkeletben jelent meg.)

A breviárium egy olyan rokokó hímzés, melyen feltűnnek a szellősen frivol és barokkosan súlyos, és blaszfémiákkal teli mintázatok. A hímzőráma magába foglal minden színt, stílust és fortélyt.

Esszéregény-sorzat első kötetében Casanova a szerelmet és a filozófiát is szabatosan értelmező kalandor Emlékirataihoz varr hozzá kommentárokat. Ebben a vonatkozásban rokonságban áll a Prae-vel, ahol szintén nem egy esetben lábjegyzetekkel látja el olvasmányélményeit. Az esszéregény olyan, mint egy festmény ihlette színházi metatér, vagy egy galéria paravánjaival kijelölt áttetsző labirintus.

Mintha diavetítővel mindig más és más kultúrtájat vetítene Szentkuthy a szöveg mögé. A könyv afféle kultúrhistóriai színre bontás, melyben mindig más és más maszkot ölt magára a szerző, hol a tragikus filozófus, hol a szenvedélyes szerető álarcát, vagy éppen antik figurák stilizált vonásait fedezhetjük fel ábrázatán.

Szentkuthy könyve olyan, mint egy vízesés, áttetsző, mégis hatalmas erejű, lehet benne gyönyörködni, jár hozzá szivárvány is. A Széljegyzetek Casanovához című mű, amely az Orpheus-füzetek sorozat első része lett, 1939-ben jelent meg. Casanováról elmélkedő frivol gondolatai miatt Szentkyuthyt a Magyar Királyi Törvényszék elítélte vallásgyalázás és közszeméremsértés címén.
A kötetét betiltották, a kinyomtatott példányokat elkobozták, most viszont kézbe veheti a könyvet a szellemi kísértésekre fogékony olvasó.

A breviárium nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy újratálaljon a logika, a művészet és a filozófia gusztusosan megterített asztalán, és kialakítsa az ülésrendet, ahol az olvasót garantáltan az asztalfőhöz ültetik.

Forrás: kulturpart.hu/pzl