A minimalista – Hazai Attila: A maximalista (és más írások) (Gittegylet)
(kiadvány: A maximalista)

A tragikusan fiatalon, mindössze negyvenöt éves korában elhunyt, már életében kultikus rangra emelkedett szerző a Magvetőnél megjelent posztumusz kötetét olyan neves pályatársak gondozták, mint Garaczi László, Németh Gábor, és a szerkesztő, Berta Ádám. Ennek ellenére, a recenzens bevallja, aggódással vette kezébe a tizenöt novellát tartalmazó kecses könyvecskét.

 


 

Aggódással, mert a címadó elbeszélésen, a méltán nagy sikerű, számos alkalommal felolvasott A maximalista című szövegen kívül csak két egyéb novellát ismert; a különféle antológiákban megjelent A Vadászezred legügyesebb tizedesének vallomása, és a Vaddisznóvadászat a Bakonyban címűeket. (A reménytelenül olvashatatlan utolsó kötetről, a 2000-ben napvilágot látott A világ legjobb regényéről ne is beszéljünk most.)

Az antológiák csapdája az időkorlát, s ha éppen nincs a tarsolyban már kész, kimunkált anyag, megesik, hogy az író hamarjában rittyent valamit, valami csak őrá jellemzőt, s ez meg is látszik az adott darabon. A kötet további forgatása során azonban ezek a félelmek fokozatosan elcsitultak, hiszen a fennmaradó tizenhárom elbeszélés valóban azt az élményt adja, amit a Hazai-prózától várhat az olvasó. Ugyanaz a szinte megfejthetetlen varázs, szörnyeteg báj, incselkedő humor, ugyanaz a fityisz az orrunkba, a téboly mélyre ható ismerete, ugyanazok a nem evilági, démonikus szövegelések.

Egy pszichológustól hallott, valójában megtörtént eset főhősének, a megőrült villanyszerelőnek, Imrének

„…még az ebédre főtt csirkenyak is perverz, családellenes dolgokat suttogott a fülébe. (…) egész nap csak hallucinált, és rengeteget szomorkodott. Sok problémát csinált magának, és egyre butább lett. (…) Arcán most is ott mászott egy bogár, mind a hat, nyolc, tizenkettő vagy a biológus tudja hány lábacskájával! (…) –Tehát, akkor, lehetünk boldogok?- kérdezte Imre a locsogó vízcsapot (…) – Csak a hidrogén és a paradicsom lehet boldog – válaszolta a vízsugár.”
(A maximalista)

Bán Zoltán András hírhedett kritikájában a „legboldogabb magyar írónak” gúnyolja Hazait (Holmi, 1998. január, 120. oldal: PDF – a szerk.), aki valójában szinte minden írásában a boldogság titkát kutatta, a teljes, korlátlan, örök szabadság és szerelem vízióját kergette és kerülgette.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Gittegylet.com, 2016. jan. 2.

 

2016-01-02 16:53:06
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ