A pecsenyehattyú és más mesék

?Tizenhárom történetet választott ki különféle országok meséiből Banga Ferenc, a kitűnő grafikus, és ugyanazzal a lendülettel szemet-szívet gyönyörködtető képeket is rajzolt hozzájuk. A történeteket Parti Nagy Lajos, a virtuóz nyelvművész írta át vadonatúj, tanulságos és mulatságos, bölcs és huncut mesékké. Könyvükből gyerekek és tanulni vágyó felnőttek egyaránt megtudhatják, mire jó egy bolhabőr cipellő, valójában mitől sós a tenger víze, és hogy mi történt a portugál csibével a liszboai villamoson??

Parti Nagy Lajost számos díjjal kitűntették már, többek között a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával, a József Attila díjjal és a Kossuth Díjjal. Költött már verseket, írt már novellákat és több színjátékot is. Ezúttal mesékkel örvendeztetett meg bennünket.

Habár a könyv igen vékonyka a kulturális paletta ennek ellenére elképesztően színes. Ellátogathatunk Portugáliába, Oroszországba, Lengyelországba, Dél-Amerikába és természetesen itthon is megpihenünk, hogy egy élvezetes kis mesét meghallgassunk. Keveredik bennük a múlt és a jelen, a hagyomány és a technika. Ismert mesék ezek, egyet, kettőt magunk is felismerhetünk közülük, mégis az újdonság varázsával olvashatjuk végig őket, hisz a köntös, amit rájuk terítettek modern mintákkal és szövésekkel díszítettek.

Rengeteg benne a szleng és a menő szövegelés, olyannyira, hogy még magam is kétszer olvastam el egy-egy sort, mert olyan szavakkal is szembenéztem, amelyeket még nem is hallottam. (Pedig egyáltalán nem vagyok elmaradott :P) Az első mese ? Az énekmondó ? olvasásakor az első bekezdést háromszor kellett átrágnom, mert egy mese esetében nem olyan szavakra számítottam mint az "ongorkodott" vagy a "burungozott". Lentebb pedig a "pungacekker" feltűnésénél jelent meg hatalmas kérdőjel a fejem felett. De hamar bele lehet jönni, a harmadik mesénél ? Az uraság ebédje ? már mosolyogva fogadtam a ?két szekurity-t akik béengedték? a szegény embert az uraság kapuján, de kellemes meglepetésként éri az embert még a faszenes tévé, halivúd, az Eurosport vagy az aranyhímes bébidoll feltűnései. Én A felfuvalkodott csibe szövegétől nyúltam ki igazán, annyira nem szokványos meseszöveg, annyira nem odaillő ezért pedig annyira mosolyognivaló. Kedvenc történetem mégis A háziember meg a háziasszony marad, mert az a történet még ma is annyira aktuális, nem egy ?halivúdi? film is feldolgozta már.

A történeteket töménytelen illusztráció kíséri, amelyeket Banga Ferenc készített, és amelyekről Parti Nagy Lajos írólapján ezt olvastam: ??Banga Ferenc, a kitűnő grafikus, és ugyanazzal a lendülettel szemet-szívet gyönyörködtető képeket is rajzolt hozzájuk.? Most gondban vagyok, mert annyira szeretnék bólogatni és helyeselni?. de egyszerűen nem megy! A szívemet nem ilyen rajzok gyönyörködtetik meg, a művészet terén igen konzervatív vagyok, és sosem szerettem a hegyes orrú, torzult arcú, elnagyolt ábrázolásokat. Ha valaki hasonlóképpen érez mint én, mégse bátortalanadjon el! Erre a könyvre mindenképpen érdemes azt a rövidke időt rászánni, amelyet ezek az aprócska történetek igényelnek!

Ajánlom 10 éves kortól felfelé (a szlengek miatt), és azoknak a felnőtteknek, akik a régen megismert történeteket mai szájízre fűszerezve újra elolvasnák, hogy egy kellemes délutánban legyen részük.

Forrás: konyvmolyok.blogspot/Borostyán

2009-01-20 10:52:56
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ