„Olyasvalami, ami játékba hív…” Interjú Keresztesi Józseffel (Üveghegy)

Keresztesi József eddig többnyire dalszövegeiről, kritikáiról volt ismert, de nemrég a Magvető Kiadónál megjelent Mit eszik a micsoda? című gyerekverskötete a műfaj legjobbjai közé teszi őt. A kötet keletkezéséről, arról, micsoda is a jó gyerekvers, illetve vers és gyerek viszonyáról is beszélgettünk vele.

Komoly ember miért vetemedik arra, hogy két kritikakötet és egy Rubin Szilárd-monográfia után gyerekverseket írjon?

Tulajdonképpen nem a saját ötletem volt. Elekes Dóra tette föl a kérdést 2011 tavaszán, hogy volna-e kedvem kisgyerekek számára verseket írni. Akkortájt ő egy gyerekkönyv-kiadónál dolgozott, és tervbe vettek egy kicsiknek szóló verses leporellósorozatot, ehhez kerestek szerzőket. Ez a sorozat végül nem látott napvilágot, de a felkérés nyomán születtek meg azok a négysorosok, amelyek később a könyvemben is helyet kaptak, egy közös cím alatt. Szóval én a gyerekkönyvszerzőknek nem ahhoz az alfajához tartozom, akik a saját gyerekeik számára kezdenek írni. Ha volt valami előzménye a dolognak, akkor azok már inkább a dalszövegeim, amelyek a JAK-füzetekben jelentek meg 2009-ben: Dóra ismerte ezeket, és ennek kapcsán jutottam az eszébe.

Mennyire volt tudatos, hogy ebből idővel kötet lesz? Milyen elv befolyásolta a szerkesztést, maradtak-e ki versek és miért?

A rövid versikék után hosszabbak is kezdtek születni, és gyanítható volt, hogy előbb-utóbb össze fog állni egy kötetre való. 2012 őszén az addig elkészült anyag alapján a Magvető rábólintott a kiadásra, de attól kezdve lelassultak az események. Azt találtam ki ugyanis, hogy a kötet felét egy hosszabb, Anyegin-strófában írott verses mese fogja kitenni, aztán ezzel persze nem haladtam abban a tempóban, ahogy azt elképzeltem. Ahányszor megkérdezték, hogy hol tartok vele, mindig azt válaszoltam, hogy a harmada még hátra van; ha most megkérdezed, akkor most is ugyanezt fogom válaszolni.

Versek ilyenformán nem maradtak ki a kötetből, sőt, igyekeztem mindent összeszedni, mert attól tartottam, hogy túl vékony lesz az anyag. Ami az illeti, még a kisebbik lányomtól is kölcsönkértem egy verset. A fiókból pedig előkapartam mindent, ami szóba jöhetett – a Utazás a piros traktoron című Edward Lear-hommage például nem is gyerekversnek indult. Annak idején hazánk EU-csatlakozásának az alkalmából született, a Litera felkérésére, és ebben a minőségében kapott helyet 2004-ben az Eurovízió című antológiában. Kihagyni tehát nem hagytam ki semmit, legföljebb olyan töredékeket, amelyek egyelőre megmaradtak kidolgozatlan ötleteknek. A szerkezet fő elve egyébként az volt, hogy a rövidebb, egyszerűbb négysorosoktól haladjunk az összetettebb versek felé.

A nagy pudingvadászat munkacím hogyan változott át egyszer csak Mit eszik a micsoda? kötetcímmé?

Szerepel ugyan egy pudingvadászatról szóló vers a kötetben, de ezt eredetileg arra szántam, hogy felvezetőként vagy összekötőként szolgáljon a hosszú verses meséhez. Az igazi pudingvadászat ugyanis majd abban veszi a kezdetét. Amikor tehát eldőlt, hogy csak a versek fognak megjelenni, a verses mese nem, A nagy pudingvadászat kötetcím okafogyottá vált.

Gondolom, kritikusként van elképzelésed arról, hogy körülbelül milyen a jó gyerekvers, milyen feltételeknek kell teljesülnie egy jó gyerekversnek. Írás közben ez a meglévő tudás nem okozott hátrányt?

[...]

A válasz és a teljes interjú itt olvasható »


Forrás: Ayhan Gökhan, Üveghegy.com, 2016, febr. 22.

2016-02-22 15:12:30
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ