Megkérdeztük Garaczi Lászlót (Bárka Online)
(kiadvány: Wünsch híd)

Tizenharmadik köteted (Wünsch híd) jelent meg néhány héttel ezelőtt, mely egyúttal lemur-sorozatod negyedik darabja. A fülszövegben is olvashatunk arról a titokzatos gyaloghídról, mely „néhány méternyi földön ível át”. „Céltalan kerülő az ég felé, emléke a nincsnek.” Honnan ered a címválasztás?

A budapesti kisföldalatti régen elkanyarodott a Széchenyi fürdő felé, később ezt a részt betemették, de a gyalogos felüljáró szerencsére megmaradt. Ezt a különleges alakú és díszítésű hídszerkezetet Wünsch Róbert tervezte, mint a kismetró nagy részét. Sokat sétálok arra, írtam is róla. A titokzatos tárgyilagossága, céltalan szépsége miatt választottam a könyv címéül.

Két lemur-kötet között más műfajokkal is bíbelődsz, másfajta szövegeket is közreadsz. Mitől függ, hogy az éppen formálódó írás lemur-szövegként kezd működni, s része lehet a megszületendő regénynek?

Az elmúlt öt évben sok verset, versprózát, novellát és egyéb szöveget írtam. Némelyikről sejteni lehetett, hogy részét képezheti ennek a majdani könyvnek, de hogy valójában mely szövegek épülnek be, az a megíráskor derült ki. Mikor a Wünsch híd formálódott, külön és együtt is dolgoztam ezeken a szövegeken.

Hogyan raktad össze az új könyvet, s miként rendezted el a beépülő prózai futamokat a kilenc ciklusban-fejezetben?

Elég hosszú folyamat volt, különböző verziókkal, kitérőkkel, elvetett ötletekkel. Végül ez a forma kezdett kikristályosodni, és akkor már ebbe az irányba haladva, ezt a koncepciót erősítve dolgoztam tovább.

Az utóbbi egy évben Graz városi írója voltál egy ösztöndíjnak köszönhetően, s ha jól tudom, ott fejezted be a regényt. Mennyit segített, hogy másfajta kulturális közegben dolgozhattál?

Valószínűleg sokat, bár nem tudhatom, hogy ha itthon vagyok ezalatt, hogyan alakulnak a dolgok. Az biztos, hogy nyugodtabb, biztonságosabb körülmények közt éltünk, mint egyébként.

A Wünsch híd erős szálakkal kapcsolódik az előzményekhez, olyannyira, hogy számos korábbról ismerős mondat, motívum, kép, jelenet bukkan fel benne. Mennyiben tekinthető szintézisnek ez az opus?

[...]

A válasz és a teljes interjú itt olvasható »


Forrás: Ménesi Gábor, Bárkaonline.hu, 2015. nov. 23.

2015-11-23 17:47:08
Fordította: Morcsányi Júlia
Lázálom az újrakezdésről
Patricia Lockwood maximalista regénye provokatívan, élesen és nagyon viccesen mesél az újrakezdés privilégiumáról. Író narrátora egy hosszan elhúzódó betegség furcsa és kevésbé furcsa...
Nem forradalmi versek
Még sosem volt ilyen vidám az illúzióvesztés, mint Vida Kamilla verseskötetének lapjain! Aki ezekben a szövegekben beszél, már nem pályakezdő, de még nem középkorú: tudja, hogy amit másokon...
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ