Megkérdeztük Garaczi Lászlót (Bárka Online)
(kiadvány: Wünsch híd)

Tizenharmadik köteted (Wünsch híd) jelent meg néhány héttel ezelőtt, mely egyúttal lemur-sorozatod negyedik darabja. A fülszövegben is olvashatunk arról a titokzatos gyaloghídról, mely „néhány méternyi földön ível át”. „Céltalan kerülő az ég felé, emléke a nincsnek.” Honnan ered a címválasztás?

A budapesti kisföldalatti régen elkanyarodott a Széchenyi fürdő felé, később ezt a részt betemették, de a gyalogos felüljáró szerencsére megmaradt. Ezt a különleges alakú és díszítésű hídszerkezetet Wünsch Róbert tervezte, mint a kismetró nagy részét. Sokat sétálok arra, írtam is róla. A titokzatos tárgyilagossága, céltalan szépsége miatt választottam a könyv címéül.

Két lemur-kötet között más műfajokkal is bíbelődsz, másfajta szövegeket is közreadsz. Mitől függ, hogy az éppen formálódó írás lemur-szövegként kezd működni, s része lehet a megszületendő regénynek?

Az elmúlt öt évben sok verset, versprózát, novellát és egyéb szöveget írtam. Némelyikről sejteni lehetett, hogy részét képezheti ennek a majdani könyvnek, de hogy valójában mely szövegek épülnek be, az a megíráskor derült ki. Mikor a Wünsch híd formálódott, külön és együtt is dolgoztam ezeken a szövegeken.

Hogyan raktad össze az új könyvet, s miként rendezted el a beépülő prózai futamokat a kilenc ciklusban-fejezetben?

Elég hosszú folyamat volt, különböző verziókkal, kitérőkkel, elvetett ötletekkel. Végül ez a forma kezdett kikristályosodni, és akkor már ebbe az irányba haladva, ezt a koncepciót erősítve dolgoztam tovább.

Az utóbbi egy évben Graz városi írója voltál egy ösztöndíjnak köszönhetően, s ha jól tudom, ott fejezted be a regényt. Mennyit segített, hogy másfajta kulturális közegben dolgozhattál?

Valószínűleg sokat, bár nem tudhatom, hogy ha itthon vagyok ezalatt, hogyan alakulnak a dolgok. Az biztos, hogy nyugodtabb, biztonságosabb körülmények közt éltünk, mint egyébként.

A Wünsch híd erős szálakkal kapcsolódik az előzményekhez, olyannyira, hogy számos korábbról ismerős mondat, motívum, kép, jelenet bukkan fel benne. Mennyiben tekinthető szintézisnek ez az opus?

[...]

A válasz és a teljes interjú itt olvasható »


Forrás: Ménesi Gábor, Bárkaonline.hu, 2015. nov. 23.

2015-11-23 17:47:08
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ