Nem kell megijedni Jonathan Littell Jóakaratúak című, igencsak vaskos (közel 1000 oldalas) kötetétől, nagyon tartalmas, izgalmas és lebilincselő olvasmány. A holokauszt - témát különböző módon feldolgozó művekből is válogattunk.

A Barcelonában élő, kettős anyanyelvű (angol?francia) író, Jonathan Littell New Yorkban született, 1967-ben. Nagyszülei lengyel zsidó emigránsok voltak, akik a 19. század végén telepedtek le az Egyesült Államokban. Littell ennek ellenére nem határozza meg magát zsidóként. Ahogy ő fogalmaz: "a judaizmus leginkább történelmi háttér." Jóakaratúak című regényét két rangos francia elismeréssel (a Goncourt-díjjal és a Francia Akadémia regény-nagydíjával) is jutalmazták.

A kötet egy volt SS-tiszt, Maximilien Aue önéletírása. A történet a második világháborúban játszódik, legnagyobbrészt a keleti fronton (Lengyelországban, Ukrajnában, a Kaukázusban, az ostromgyűrűbe zárt Sztálingrádban).
Littell művét Claude Lanzmann Shoah című filmje mellett egy nácik által kivégzett partizánról készített fotográfia ihlette. A regény Franciaországban az elmúlt három év során alatt több mint húsz kiadást megért, közel másfélmillió példányban fogyott, és azóta több más nyelven is sikert aratott.

Az író már 2002-ben elkezdte az előzetes kutatást művéhez. Főhősét, Aue-t úgy alkotta meg, hogy elképzelte, ő maga miket tett volna, ha a háború előtti Németországban születik és nácinak áll. Littell 1994 és 2001 között egy nemzetközi humanitárius szervezetnek dolgozott, így jutott el keletre, regénye helyszíneire, többek közt Csecsenföldre. Littellt Aiszkhülosz Oreszteiája is ihlette, hiszen a kötet a mű harmadik darabjára, az Eumeniszekre utal, akik a bosszú antik istennői voltak, és a szülőgyilkosokon torolták meg tettét. A drámában Oresztészt, aki megöli anyját (Klütaimnésztrát), hogy ezzel bosszút álljon apja (Agamemnon) haláláért, ezek az istennők veszik üldözőbe. Végül az ítélet alól a hőst Athéné istennő menti fel. Az ősi istenek, az Erünniszek tiltakoznak a döntés ellen, mivel úgy gondolják, hogy semmibe vették őket. Athéné bölcsessége azonban megoldja a kialakult helyzetet. Az ősi isteneknek lakhelyet és kultikus tiszteletet ígér Athénban. Mivel az Erünniszek elfogadják a döntést, így lesznek belőlük Eumeniszek: ?Tiszteltek. Kegyesek, mi vidékünk jóakarói?" (Devecseri Gábor fordításában).
Mindegyik fejezet címe egy-egy zenei tárgyú fogalom. Aue, a felelősségre vonást megúszó, művelt és érzékeny, volt SS-tiszt saját akart és akaratlan gaztetteit, valamint a háború hozta szükségszerűségeket illeszti élettörténete ok-okozatiságába, hogy a szövegáradat folyamán a maga bonyolultságában vesse fel a ?felelősségek" kérdését.

Forrás: kulturpart.hu/Kánya Andrea