Szatíra – kánonban elbeszélve (Litera)

A város lakossága is a narrációs eljárás áltál mutatkozik be, s a különböző szólamokból épülnek föl a társadalmi rétegek, akár egy nagy kórus, amelyben legtöbbször nem is érzékelhető elsőre, hogy ki beszél. - Forgách Kinga kritikája Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér című regényéről.

Krasznahorkai László új, régóta várt regénye, a Báró Wenckheim hazatér egy többszólamú gondolatfolyam zenei kompozíciója. Egyben életmű-összegző írás is: bizonyos motívumok, karakterek és szituációk ismerősek lehetnek a szerző korábbi prózáiból, bár ebben több a szatíra a szokásosnál. S noha olykor karikaturisztikusnak tűnhet az író ábrázolásmódja, amellyel a magyar valóságot megragadja, nincs benne semmi túlzás. A diagnózis pontos.

A Báró Wenckheim hazatér Friedrich Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatásának parafrázisa, legalábbis a regény alapszituációja kísértetiesen hasonlít a svájci író drámájának kezdetére: a város egykori – azóta híressé és gazdaggá vált – lakója úgy dönt, hogy hazatér szülőföldjére, s a kétségbeesett, elszegényedett polgárok úgy várják érkezését, akár a megváltást. Krasznahorkai Güllen helyett egy dél-alföldi kisvárost választott célpontul, amelynek közhangulata, bürokráciája és lakosai társadalmunk egészét képezik le. A regény érdekességét elsősorban az aktualitásokra való reagálás jelenti, olyan problémák elevenednek meg mint a menekültválság, a hajléktalan-kérdés, a kényes sajtószabadság ügye és a már-már hungarikumnak számító mutyizás.

A mű cselekménye két fő szálon fut, bár elbeszélésmódja polifonikus (hasonlóan a Háború és háborúhoz), így jelentősen megsokszorozódik a szereplők és a nézőpontok száma. Ez a többszólamúság kirántja a talajt a narrátor alól, aki csak annyiban van jelen történetében mint egy karmester: a művet nem ő szólaltatja meg, de nélküle mégsem lenne. Az egyes szólamok egymást kiegészítve, kánon-szerű hatást keltve beszélik el a cselekményt, amely körkörösen ismétlődik, míg tovább nem hömpölyögnek az események. A város lakossága is a narrációs eljárás áltál mutatkozik be, s a különböző szólamokból épülnek föl a társadalmi rétegek, akár egy nagy kórus, amelyben legtöbbször nem is érzékelhető elsőre, hogy ki beszél.

A könyv egy rövid „Figyelmeztetéssel” kezdődik, amelynek tétje a muzsikusok pontos játéka: „én vagyok az, aki mindössze felügyel itt, én vagyok, aki nem létrehoz, csak jelen van minden hang előtt, mert én az vagyok, aki Istenigazából ennek az egésznek csak a végét várja”. Krasznahorkai ennek megfelelően (a Sátántangóhoz hasonlóan) kottatárral és tánclappal zárja könyvét, amelynek fejezetcímei egy ritmust tesznek ki: „TRRRAM-PAM-PAM-PAM-HMMM-RÁRÍRÁ-RÍ-ROM”. Ezek a cselekményt tagoló katonás staccatók azonban ellentétet képeznek a gondolatfolyamszerű, áradó, sokoldalnyi terjedelmű mondatokkal.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Forgách Kinga, Litera.hu, 2016. október 8.

2016-10-08 17:30:23
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ