Magyarország jelenére kár szavakat pazarolni. Múltjára nem emlékeznek. Jövője pedig, legyünk őszinték, enyhén szólva bizonytalan. Bár ez a tény nem szorul kifejtésre, Spiró György ? akit mostanság támadói ?érettségi tétel? néven becéznek ? mégis megpróbálkozott vele legújabb regényében, a Feleségversenyben.

A Feleségverseny negatív utópiaként értelmezhető családregény. A mű az író látomása a jövőbeli Magyarország állapotáról ? így tehát az aktuálpolitika belemagyarázását látszólag kizárhatóvá teszi. De a regénynek mégis karikatúra jellege van: számtalan parodisztikus elemmel szőtte át az író az elbeszélést. A regény középpontjában a Vulnera család áll, hősnője pedig a malacképű, álmatag, ostoba és esetlen Vulnera Rea. Reát aligha nevezhetnénk hősnőnek a klasszikus családregények tükrében, hisz a mű cselekményének folyama alatt tulajdonképpen azt sem tudja, mi történik vele ? azt meg végképp nem, hogy mi történik körülötte. A kamatyadó bevezetése felháborodást vált ki a nép fiaiból, akiket egyszerűen leírhatunk a ?hülye? jelzővel. A jövő társadalma tehát írni és olvasni alig tudó, könnyedén manipulálható barbár csőcselék. Spiró különösen hosszan taglalja a kamatyadó bevezetésének körülményeit, ami kissé unalmassá teszi a regény elejét. A kamatyadó bevezetését követi a cigányháború kitörése, az ismét szétzilált ország jövőképe: megalakul a cigányok országa Romanisztán. Az újabb zavar és az új megoldás keresése nem újdonság a magyar történelemben. A következmény pedig a Nagy Fordulat, a Magyar Kommunista Királyság létrejötte, valamint III. József, azaz Krul József villanyszerelő megkoronázása a Duna műjegén. A politikai események paródiájának sora beláthatatlan, és a mű nem szűkölködik gyenge poénokban sem. Bármennyire ?hülyék? is a jövő igaz magyarjai, a mai olvasó könnyedén megérti, hogy mit akart sugallni az író. És még az is egyértelmű, hogy ne akarjunk egy ilyen jövőt és próbáljuk elkerülni a vízió megvalósulását. Hogy III. Józsefet, a mű egyik szereplőjét  idézzem: ?Az ilyen regényt a hülye is megérti, és ez kurva nagy dolog.?

A regény utolsó harmada érdekesebbnek ígérkezett. Elindul a Feleségverseny című tévés vetélkedő, amely III. József király számára keresi az ideális királynéjelöltet. Természetesen a tévé által elbutított kegyetlen társadalom karikatúráját sem hagyhatta ki az író: dédelgetett kedvencüket, a gyönyörű és kivételes intelligenciájú Zsannát a süllyesztőbe küldik, hogy a buta és csúnya Rea legyen a magyarok új királynője, a Regina Hungarissima. Rea diadala egyáltalán nem meglepő fordulat, a szerencsétlen idióta a leendő anyakirályné szerepében végképp betetőzi Spiró kétségbeesett próbálkozását.

Bár tisztán kivehető az író üzenete, az elcsépelt poénok és az unalomig fokozott leírások gyengítik a szöveget. Ennek ellenére mégis azt gondolom, hogy szükség volt erre a regényre. Hogy miért? Talán többen járnak csukott szemmel, mint képzelnénk. Bár valószínűleg sosem fogják a Feleségversenyt Spiró György főműveként emlegetni, de az ország jelenlegi helyzetére nézve az időzítés tökéletes volt. Az értelmezés szabad.

Kiadvány:
Spiró György
Feleségverseny
Magvető Kiadó, 2009


Forrás:
Zsurzsán Anita
kuk.btk.ppke.hu