Éreztem, változik a táj is, érezte, változik a táj is (Magyar Nemzet)
(kiadvány: 360°)

Nagy utat járt be Szálinger Balázs azóta, hogy az erdélyi Előretolt Helyőrségnél 2000-ben „az első magyar zalai-revizionista költőként” megírta a Zalai Passiót. Öntudatot, fejlődést, pusztulást, legendát, harcokat és érzelmeket: nagy mű született, ami már mutatta, hogy a csupán 22 éves költő előtt nemigen lehetnek megmászhatatlan magaslatok. Térben és időben is magabiztosan kalandozik, s a hangsúly itt valóban a kaland jellegen van: mitizált alakjai bejárnak hegyeket-dombokat, megvívnak a történelem vérzivataros fejezeteivel. Eközben pedig csupa játékkal és történetmesélői hévvel mutatják meg, amit a poros történelemlapok nem őriznek, így hozva közel az olvasóhoz letűnt korokat és vidékeket. „És most? Hogyhogy és most? Most Róma.” Szálinger drámája, a Kr. e. 75-ben játszódó Köztársaság végződik így, s a célkitűzés mintha tőle sem állt volna olyan távol. Tanult ő is ezt-azt, és tudhatta: akad neki dolga elég. Ezek elvégzését márpedig nincs mástól várni: ehhez Szálinger Balázs kell.

A költő, aki öt éve a Köztársaságban egyszerre közölt lírát, drámát, epikát, és aki tavaly 360° címmel jelentetett meg aprócska verseskötetet a Magvető Időmérték sorozatában. S rögtön nagyot is lépett a korábbi lírai személyességtől a tárgyias költészet irányába. Mennyivel másabban beszél most, mint mondjuk még a Descriptio Hungariae-ben: „Szeretnék egyszer egy népet megmutatni, / S megszeretni, hogy jót hazudjak róla.”

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Lakner Dávid, Mno.hu, 2017. jan. 26. 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 26.

2017-01-26 15:34:10
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ