Blogszemélyesség a szépirodalomban (Irodalmi Jelen)
(kiadvány: Beenged)

„A konzumálódott, technicizálódott közeg következménye mindez? Generációs tapasztalat? Önimádó terméketlenség, beképzelt és frusztrált pusztításvágy? Vagy hitelesen végiggondolt kortapasztalat?” Szaniszló Judit digitális naplóját Payer Imre elemzi.

Jól érzékelhető, hogy a könyvkiadók, szerkesztőségek miképpen keresik a szépirodalomban azokat az ezredforduló utáni hangokat, írásmódokat, amelyek hitelesen adhatnak választ a megváltozott kortapasztalatra. Szaniszló Judit könyve kiváló példa lehet erre.

Prózapoétikai szempontból műve a blogirodalomból kifejlődő, a 21. században elterjedt írásmódhoz tartozik. Az 1997-től kezdődő webnapló-formátum hagyományos elődje az új szenzibilitás, szemlélete szerint mindenki lehet író. Az emberek szavakba öntik mindennapi tapasztalataikat, érzelmeiket. A könyv szerzője a Combfix és a Neszharisnya elnevezésű blogokban, Zetor Leila bloggerként ismert. Mára a webes napló, a blog számos fiatal és nem annyira fiatal életének, kommunikációjának sarokköve. Ezt a bizalmas(kodó) közlésmódot terjesztette ki Szaniszló Judit: mindenki az ismerőse lehet a könyve által.

A digitális napló szabad poétikájú, gyakorlatilag semmilyen formai-tartalmi megkötöttséget nem ír elő. Szaniszló Judit szövegeinek mégis van kompozíciójuk. Gyakori a szövegtörzs után álló, kiemelt tételmondat vagy szintagmatikus kapcsolat. Ily módon akár versekként is olvashatók az írások – az olvasó döntheti el, epikaként vagy líraként olvassa őket. A fikciónak itt szinte nincs is szerepe. Napló, amely vallomás is lehet – az írások szemlélete-poétikája jól észrevehetően ennek nyelvi erejét próbálja mozgósítani. A két olvasásmódot az önéletrajziság közelíti egymáshoz; Paul de Man szerint ez a maszkkészítéssel rokon. A könnyedén ráutaló beszédmód, amelyet a mai chatekből ismerhetünk, alkalmas válfaja ennek. Szaniszló Judit a hétköznapi beszédregiszter megszólaltatásával az idézeteket kiforgatja, a közhelyeket eltorzítja. Választékos stílus és szleng arányos keveredése, a szándékosan „pongyola” kifejezésmód ironikus szerepeltetése jellemző rá; továbbá töltelékszavak, divatszavak, be nem fejezett mondatok, nyelvhelyességi hibák. Modális szempontból játékos irónia, a groteszk ellenpontozza az elégikusságot, a gyászt. „Apa van. Apa volt. Apát kiterítem, Apa nem haragszik, Apa nincs. Apa előtt, közben és után mindent lehet. Apát én be nem fejezem sose…”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Payer Imre, Irodalmijelen.hu, 2017. augusztus 8. 

2017-08-08 18:21:28
Székely Szabolcs verseskötete az érett férfikorról szól pátosz nélkül, de nem illúzióktól mentesen. Haragudhat-e egymásra férj és feleség, ha közben fél szemmel a gyerekre kell figyelni?...
Vida Kamilla első verseskönyve friss és fanyar olvasmány. A fiatal költők nemzedékének egyik legizgalmasabb hangja a személyes és a közösségi megszólalások lehetőségeit keresi vitriolos...
Fehér Béla fergeteges regényében a jelen és a múlt, a hétköznapi és a különleges, a valóságos és a természetfeletti szférák gabalyodnak össze.
A vastavai Sárga Pipacs vendégfogadó...
Schein Gábor új könyve igazi fantasztikus olvasmány. A verses regény azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ