Heltai Jenő a vérzivatarban (061.hu)
(kiadvány: Négy fal között)

A Magvető Kiadó a nem rég újraindított és nagy múltra visszatekintő Tények és tanúk című sorozatában eddig zömmel a huszadik század egyik legnagyobb tragédiája, a holokausztról szóló  dokumentumok kiadására vállalkozott, így jelenhetett meg Zimándi Pius István és Dr. Nyiszli Miklós kötete, és így jelent most meg a komoly várakozás megelőzte Heltai Jenő Négy fal között című, az író 1944-től 1945-ig vezetett naplója.

AYHAN GÖKHAN – 061.hu

Heltai Jenő, a századforduló Budapestjének és pezsgő irodalmi életének Párizstjárt bohém alakja egészen új színben tűnik fel a naplóban, olyannyira eltérően az eddig ismert figurától, hogy ha a naplójában negatív Heltai-képet lefestő Móricz Zsigmond olvashatta volna a megrázó bejegyzéseket, egyértelműen Heltai mellett foglalt volna állást, egy jókora kalaplendítéssel írva felül a róla addig gondoltakat. Heltai bátorsága, példaértékű humanizmusa, megható együttérzése rajzolódik ki a szövegekben, például amikor arról ír, hogy: „Az utolsó pillanatban szerencsére kiderült, hogy mentesítésemet csak úgy kaphatom meg, ha én magam kegyelmi kérvénnyel fordulok miatta a kormányzóhoz. Ezt nem tudom megtenni.”

A napló a német megszállással veszi kezdetét és onnantól folyamatosan értesít a szerzőhöz érkező háborús hírekről és rémhírekről, s nem marad ki az olyan, a realitást megsemmisítő események rögzítése sem, mint a deportálás és a különböző, a zsidó lakosságot sújtó rendeletek ismertetése. A háború a nyakunkban liheg, és a mindenfelől alázuhanó bombák hagyta törmelékek alól felszálló füst a szemekbe mar, de nem annyira, hogy Heltai egy pillanatig is elveszítené a tisztánlátást, egy-egy téves adat becsúszása sem akadályozza meg abban, hogy tökéletesen tudja, mi folyik körülötte. „De hogy nincs egy katona, egy kapitány, egy kalandor, még ma sem, amikor a Szálasi-példa azt mutatja, hogy itt minden lehetséges! Nincs egy De Gaulle! A baloldal itt éppen olyan jelentéktelen, mint a jobb, mindenki fél, tehát mindenki megalkuszik.”

A katolikus egyházat a második világháború után és nyomokban a mai napig több, a háborúban tanúsított helytállását firtató kritika érte eléggé el nem ítélhető módon. Visszatetsző esetekre Márai Sándor naplójában is találni példát, álljon itt ezért a Heltai lejegyezte ellenpélda, mert ugye, az egyház akkori tevékenysége nem egyszerűen csak fekete és fehér, és az egyéni, az általános normával szembeszegülő életutak messze nem hagyhatók figyelmen kívül. „A kassai püspök a zsidók érdekében fent járt a Gestapónál, ahol azt mondták neki: „Úgy látszik, Ön nem tudja, hogy püspököket is internálunk.” Erre azt felelte: Úgy látszik, Ön nem tudja, hogy az egyháznak 15 000 vértanú püspöke van.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Ayhan Gökhan, Nullahategy.hu, 2017. október 19.

2017-10-19 15:17:25
Székely Szabolcs verseskötete az érett férfikorról szól pátosz nélkül, de nem illúzióktól mentesen. Haragudhat-e egymásra férj és feleség, ha közben fél szemmel a gyerekre kell figyelni?...
Vida Kamilla első verseskönyve friss és fanyar olvasmány. A fiatal költők nemzedékének egyik legizgalmasabb hangja a személyes és a közösségi megszólalások lehetőségeit keresi vitriolos...
Schein Gábor új könyve igazi fantasztikus olvasmány. A verses regény azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak...
Fordította: Orzóy Ágnes
Lydia Davis legújabb magyarul megjelenő kötetében ismét a banális keveredik az abszurddal, félreértések, szorongások és mániák szervezik a szereplők életét. Davis mindenben meglátja az...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ