Egyensúly dolga (Kulter)

Versek 2011–2013” – olvashatjuk a Nem követtem el című verseskötet alcímét. Szépirodalmi mű ennél pontosabban ritkán vall keletkezése idejéről. A két évszám szakaszhatárai mellett a sorszámozott „védőbeszédek” is a kötet egységes mivoltát sugallják: adott időben, egytől hetvennégyig. Ez az egység nem lineáris szerkezetet fed: a védelem itt olvasható szövegei hallgatnak egy – kafkai többértelműséggel (Prozess) folyamatnak is olvasható – „per” drámai vagy epikai csomópontjairól.

Ahogy a kötetcím Pilinszky-utalása is jelzi, tett és történés kusza viszonya („Nincs esetem”, 13.) legalább annyira problémája a kötet verseinek, mint a feltételezett bűn maga. Ugyanakkor a versbeszéd közvetlen és közvetett utalásainak halmazában Pilinszky legfeljebb kitüntetett szerző, semmi esetre sem kizárólagos vonatkozási pont. Nyelvi vonásaiban végképp nem az: a Nem követtem el távolról sem az evangéliumi esztétika szegénységig redukált, tömör megfogalmazásait reprodukálja. A tagadhatatlanul meglévő aforizmaszerű megfogalmazások az ex cathedra kinyilatkoztatás alakzataiként más funkciót töltenek be. A sokesélyes prózai beszéd sodrásában nem a versek csöndre kifutó csúcsaiként működnek, hanem két elbizonytalanító, lefokozó megnyilvánulás között az említett katedra pozícióját megingásában, esetlegességében jelenítik meg: „Én se éltem úgy mint más. Nem mindegy / hova tesszük a vesszőt. Az úgy elé / vagy az úgy után. Illetve mindegy. A Jessze / vesszeje szótagolva elölről-hátulról / ugyanaz. Minden halálraítélt pihent / agyú.” (6.) Ha épp a zárlat ütne: „sosem szerettem kérdezni / semmit. Istentől is csak annyit, hogy ha / nincs, miért nem ezzel kezdi.” (30.), a következő felütés megbízható blődséggel tartja földközelben a kötetet: „Fogadkozhat Kandi, mint akinek fogat húznak” (31.). Ez a fajta kiegyensúlyozás nem csak nyelvi vonatkozásaiban érdekes, hiszen a védelem szónoki eszköztárából is megnyugtatóan száműzi a különlegesség, kitűnőség felmentésre apelláló jegyeit: a beszélő és korlátozott érvényű tanulságai egyaránt szokványosnak bizonyulhatnak, így tartva fenn a meghatódási potenciállal kevéssé terhelt, de annál érzékenyebben bevont olvasói figyelmet. „Ezek rossz mondatok, a kérdés / valódi.” (63.) – mintha az utóbbi jellemző bizonyulna fontosabbnak a Nem követtem el lapjain.

Az iménti nyelvjáték korántsem elszigetelt példa, hasonló ficamok, kimozdítások szép számmal találhatóak a kötetben. Nagyon érdekes, hogy a más közegben öncélúnak ható mutatványokat hogyan szellemíti át a szorongás: a laposság itt nem a viccelődés nívóját minősíti, hanem a gondolkodás önkéntelen velejárójaként a beszélő kendőzetlen, fáradt utálattal végzett önfeltárását hitelesíti. Emellett elaltatja a jóra kihegyezett olvasói gyanakvást is: „az esély, mint az eső éjjel, nem / látszik, csak vizes” (61.), hogy aztán a kínosan széttartó kép elemei váratlanul összeérjenek: „nem öregszik, csak / száraz esőre vár, latolgatja, mire / lesz esélye. Eső lesz éjjel, eső / lesz éjjel. Nem hagyhat mostantól semmit / se széjjel – nem raknak rendet / utána. Ha meghal, nem nyílik föld, hogy / elnyelje. Nem nyílik, csak a szája.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szolcsányi Ákos, Kulter.hu, 2017. október 29. 

2017-10-29 15:45:42
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ