Duna Tv díjkiosztó

Ezt például az Új Ember folyóirat mondja:

Az artisztikus Virágzabálók, e szecessziós színgazdagsággal, buján indázó, életmozaikokból, elbeszélésfoszlányokból építkező pompás krónika mintha csak a szerző említett korábbi - a török kori Közép-Európa panorámáját (át)festő - könyvének folytatása lenne. Hatalmas, gomolygó, bogoznivaló konglomerátum a Virágzabálók: sejtelmes, nyugtalanító, fülledt, lélegzetelállító, végzetes és gyönyörű... - ismét szenzáció született Darvasi tollából.

Ezt pedig a Népszabadság könyvajánlója mondja:

Hú, micsoda könyv ez!...tessék csak egyszer a hősiességnek, tahóságnak, kegyetlen pusztításnak, bátorságnak, ölésnek és gyógyításnak azt a kavalkádját megérteni, ami nem kímél magyart, cigányt, osztrákot, zsidót, szerbet. Lássuk már meg, hogy a szeretet (szerelem) fordít egymás ellen embert, népet, gyereket, férfit és nőt! Verések, csókok, gyilkolások, mentések, árulások, szökések, csalások és szenvedélyek regénye?

Ezt pedig egy könyvblogos komment mondja:

Ismerjük Darvasi urat, ha máshonnan nem a szegedi publicisztikáiból, aminek többnyire az antiszemitizmus, rasszizmus, magyar nacionalizmus az unalomig rágott gumicsontjai a témája. Ebből következik, hogy Kossuthal, a magyar szabadságharc részvevőivel is már mindenféle gondok voltak az ő szemüvegén keresztül, leszámítva a cigányokat. Afféle tiszaparti Eszterházy-Nádas-Kertész-klón, kisebb írói vénával, de biztos megélhetési témaválasztással...

Ezt pedig Eszéki Erzsébet, kulturális újságíró írta:

Ráadásul ritka tünemény ez az ellenállhatatlan áradás. A történet valósággal beszippantja az olvasót, aki egy idő után igyekszik lassabban haladni, bármennyire kíváncsi is a folytatásra...

Ezt pedig egy irodalombarát blogger mondja:

? Darvasi a mágikus realizmus képviselője, a Kárpátok Márquez-e, aki a kelet-európai népcsoportok történelméből sajátos ízű mítoszt sző.

Ezt pedig Tarján Tamás, kritikus írta:

E látomásos nagyregény ? tele tényszerű, szakszerű utalásokkal ? nem a hasonló karakterű epika esetében általában felhozott modern latin-amerikai prózából sarjadzik főként, hanem a regényműfaj romantika közeli felfogásából?

Ezt pedig Parti nagy Lajos, költő mondja:?

Ezt pedig Bombitz Attila kritikus mondja:
Mindig tudtuk, hogy Darvasi Lászlóban elemi erejű mesélő lakozik, aki történeteivel finomszövésű, áttetsző elbeszéléssé alakítja a világot, aki emberi tévelygésekkel, kudarcokkal és örömökkel teli, egyszerre hétköznapi és különös alakok sorát vonultatja fel, aki történelmi hátteret, valós kontextust legendává emel?

Ezt pedig Radnóti Sándor esztéta mondja:

Darvasi László gyönyörű ? történetek tömegét és az olvasót is magával sodró ? árvízi regényt írt? nyitó és záró képe az 1879-es szegedi nagy árvizet idézi föl, s szerepet játszik benne a másik nagy XIX. századi magyar árvíz, az 1838-as pesti is.

Ezt pedig Turi Tímea kritikus mondja:

A történet megállíthatatlan áradása, a fantázia kontrollálhatatlan burjánzása, a mesék, a legendák tobzódása: efféle jelzőkkel szokás jellemezni Darvasi László prózáját.

Ezt pedig Szilasi László irodalmár mondja:

? nagyon is valószínű, hogy Darvasi regénye egy korszakot lezáró, berekesztő, s ennyiben az utat új törekvések felé megnyitó műnek fog bizonyulni a kortárs magyar irodalom későbbi történetében. Nem ragadtattam el magam. Egész egyszerűen arra gondolok, hogy ennél sokkal több fantáziamunka, narratív fogás és szép, pontos, lebegő mondat magyar nyelvű könyvben nem nagyon fordulhat elő.

Kiadvány:
Darvasi László
Virágzabálók
Magvető Kiadó, 2009

Forrás:
Darvasi László