Az utópia bukott kísérlete. Interjú Horváth Viktorral (Jelenkor)
(kiadvány: Tankom)

Horváth Viktor új, Tankom című regényének megjelenése alkalmából Görföl Balázs beszélgetett a szerzővel.

Horváth Viktor írásai a Jelenkor folyóiratban>

Az új regényed az 1968-as csehszlovákiai történésekkel foglalkozik, a prágai tavasz előzményeitől az augusztusi megszállásig. Hogyan esett a választásod erre a témára?

A téma választott engem. Hatvannyolcban hatéves voltam és elég boldog, szerettek a szüleim, én is őket, egy szocialista óriásvállalat lakótelepén laktunk Pécs nyugati felén, Uránvárosban, ahol minden új volt és nyers, a házak között itt-ott még álltak az építők ideiglenes depói, az ötvenes évek háromemeletes, nyeregtetős, tégla típusépületeit éppen felváltották a négyemeletes panelok, mi is ilyenben laktunk, a lakásokban nem voltak mérőórák, a lépcsőházkapukon nem volt zár és kaputelefon, a fák még mind kicsik voltak, a gyerek rengeteg; és a mi utcánkban a tudatos várostervezők így rendezték sorba az intézményeket: bölcsőde, óvoda, iskola; és igen, hittek benne, hogy a gyerekek, akik majd pont ilyen sorrendben járják végig pont ugyanazokat az épületeket, és pont ugyanazt a nagyszerű eszmét tanulják meg, aztán olyan világba kerülnek az iskolából, ahol a munka, a tudomány és a történelmi materializmus megváltja az emberiséget.

A tágas tereken végigáradt a napfény; a lélektan, a vallások, a dekadens művészet és az avítt gondolatok nem mertek utánunk jönni ide az ódon belváros sötét zugaiból. Derű és bizalom, a múltat végképp eltörölni, hűtőszekrény, mosógép, tévé, és még autó is, mert apám mérnök volt, és mindezek alatt rémséges, mélységes mélységek a mélyben – időnként átvonult Uránvároson egy-egy katonai menetoszlop harckocsikkal, páncélautókkal, lövegeket vontató teherautókkal. Imádtam őket.

Emlékszel még rá, hogy a környezetedben miként fogadták ’68-at?

Ketten mentünk az utcán apukámmal – már elhagytuk a bölcsődét, az óvodát, éppen az előtt az iskola előtt voltunk, ahova már engem is beírattak, és ahova pár nap múlva szorongva járni kezdtem –, és apám derűsen mondta a hírt: Csehszlovákiában ellenforradalom volt, de mi rendet csináltunk. Ennyi jutott el hozzám az invázióról. De más dolgokra emlékszem, amelyek ma számunkra 1968-at jelentik. A korabeli tévéhíradó rendre beszámolt a párizsi diáklázadásról és a katonai behívójukat nyilvánosan elégető amerikai fiatalokról – ez a vietnámi háború kora.

A ’60-as évek a gyerekkorom, az akkor még számomra megfogalmazatlan késő pozitivista eszmékkel, a leszállt posztkonstruktivista dizájnnal az épületeken, bútorokon, iparcikkeken – csillogó optimizmus  a vastagon hűbéri magyar társadalom homálya és a kommunizmus abszurditása fölött. Ezekről nem tudtam, de belém ivódtak.

Ezt végigjárni – az igazi kaland számomra ez volt ebben a regényben.

A Tankom elbeszélője egy fiatal katonatiszt, aki Kádár elvakult rajongója, és egészen infantilis módon azonosul a szocialista ideológiával. Ez a sajátos nézőpont nemcsak állandó humorforrás, hanem mintha belülről láttatná az önként vállalt kiskorúság alattvalói lélekrajzát is. Miért éppen egy ilyen figura lett a narrátor?

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Görföl Balázs, Jelenkor.net, 2017. november 28.

2017-11-28 17:28:21
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ