Mintha lenne világ (Magyar Szó)
(kiadvány: Célia - ÜKH 2017)

Rakovszky Zsuzsa Célia című regénye a biblikus eredettörténet huszonegyedik századi változata, amelyben szintén Ádám az „ősforrás”, az apa, azonban az önreprodukció, azaz a „teremtés” körülménye és jellege is más, mint a biblikus értelemben vett családalapításnak. Korunk Ádámának utóda baráti szívességből fogan, a férfi ugyanis „kisegíti” egyik hóbortos hölgyismerősét, aki modern nőként nem kíván kötöttséget, családi köteléket, és lombikprogram segítségével szeretne gyereket szülni. A kémcsöves beavatkozás révén világra jött kislány nem kovácsolhatja családdá biológiai szüleit, hisz azok korunk divatos életformáját, a szinglilétet kultiválják, és az elköteleződés helyett kapcsolatokból kapcsolatokba sodródnak, képtelenek gyökeret verni, s a hagyományos értelembe vett szülői hivatásnak megfelelni.

Ádám, a középkorú, léha értelmiségi, csak akkor szembesül az apai szereppel kapcsolatos gyermeki elvárásokkal, amikor húszéves lánya belecsöppen az életébe, és a világban saját helyét kereső, zaklatott nagylány készteti arra, hogy számba vegye saját szerepének jelentőségét a felelősségvállalás és a példamutatás tekintetében.

Mozaikcsalád tehát a Rakovszky-regény központi figuráinak triásza, melynek tagjai úgy léteznek egymás mellett, hogy alig ismerik egymást, alig figyelnek egymásra, és nem válhatnak egymás támaszaivá sem fizikai, sem pedig lelki értelemben. Az általuk képviselt családmodell épp a család hiányának, a családi értékek elsikkadásának, relativizálásának a szimbóluma.

Értelemszerűen nem egyedi eset azonban az övék, hisz az általuk alkotott mozaikcsalád csak leképeződése a regénybeli nagyvárosi társadalomnak. A társadalomnak, amelyben mindenki többszörösen elvált vagy örök egyedülálló, amelyben gangos bérházak körfolyosóin és hajdani polgári lakások avíttnak titulált antik bútorai között zajlik a sok tekintetben kisszerű élet, amelyben a társas kapcsolatok felszínesek, az anyagi jólét elérése és megtartása a legtöbb tevékenység célja, és amelyben a döntések többségét a célszerűség és praktikum befolyásolja, vonatkozzék az párkapcsolati kérdésekre, az idős szülőkhöz való viszonyulásra, munkavállalásra vagy például a halálra.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Csík Mónika, Magyarszó.rs, 2017. november 23.

2017-11-23 18:05:30
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ