A történelmi emlékezet jelen van, és időnként furcsa dolgokat művel – interjú a Hét életem című kötetről (Librarius)
(kiadvány: Hét életem)

Tények és Tanúk sorozat legújabb kötetében – Hét életem – két nő beszélget: Jana Juráňová szlovák írónő interjúja végigkalauzol egy közép-európai értelmiségi, Agneša Kalinová életén, s közben személyes képet ad a 20. századi Csehszlovákiáról és a kor Európájában zajló eseményekről.

Deák Renáta: Hogy született az ötlet, hogy beszélgetőkönyv készüljön Agneša Kalinovával? Miért pont vele, és miért pont te csináltad ezt a mélyinterjút, aki elsősorban prózaíró vagy?

Jana Juráňová: Csapatmunka volt a beszélgetés ötlete, az ASPEKT (feminista közművelődési egyesület és kiadó) szerkesztőségében született, a kolléganőim pedig a későbbiekben is támogatták a megvalósítását. Eredetileg szerényebb terjedelmű kötetre gondoltam, de már a beszélgetésre való felkészülés során láttam, hogy Ági élete tulajdonképpen a huszadik század szélesvásznú lenyomata. Bár ismertük egymást még a szabad európás időkből, nem számoltam azzal, hogy ennyi mindent megoszt majd a magánéletéből, hogy ennyi kapcsolat, családi sztori, emberi sors válik láthatóvá. A beszélgetések során ő maga is csodálkozott, hogy folyton a családját hozza szóba, de végül ez adta meg a könyv báját és súlyát. Az elmondottak mélysége és tág horizontja, valamint a belső fegyelem és arányérzék, amelyekkel mindezt Ági előadta, lenyűgözték prózaírói énemet. Nagyon sokat adott ez a munka mind személyes, mind szakmai téren.

D.R.: Hogy zajlottak a beszélgetések?

J.J.: Először is kipuhatoltam, mit szólna a dologhoz Ági, aki némi gondolkodás után végül beleegyezett, majd kétszer is vendégül látott müncheni lakásában, ahol aztán összesen negyvennégy órányi anyagot vettünk fel. A hanganyag beírásakor rögtön szerkesztettem is bizonyos mértékig  az elhangzottakat. Ági aztán átnézte a szöveget, és ahol kellett, kiegészítette, pontosította. Ez azonban csak a gyakorlati része volt a dolognak. A beszélgetésre alaposan fel kellett készülnöm – sorra olvastam a könyveket a második világháborúról, a holokausztról, az ötvenes évekről és a többi időszakról. A felkészülést rendkívül fontosnak tartottam, és általában jobban is élvezem, mint magát az írást. Ezúttal azonban nem kifejezetten írásról, hanem egy beszélgetésről volt szó, méghozzá a barátnőmmel, és ezt a beszélgetést, amely Ági nappalijában formálódott és telt meg tartalommal, mind a ketten élveztük.

A Hét életem bemutatója 20-án, délután négykor a Könyvfesztiválon (az esemény Facebook-oldala)

D.R: Mit vártál, mit kaptál a beszélgetésektől – és megkaptad végül, amit vártál?

J.J.: Az eredeti elképzelésem az volt, hogy áttekintünk néhány történelmi eseményt és Ági tevékenységét olyan alapvető fontosságú intézményekben, mint mondjuk a Szabad Európa Rádió vagy a Kultúrny život című folyóirat. A beszélgetés során azonban Ági mindig beleszőtte a mondanivalójába a családi történeteket és sokaknak a sorsát, akik az életében valamilyen módon megjelentek, a végeredmény tehát többszólamú, olyan, mint egy nagyregénybe mozaikozott sok-sok kisregény. Messze meghaladta az elvárásaimat, amit kaptam, nem számítottam rá, hogy ilyen komplex és színes, ilyen magával ragadó lesz, ami kialakul.

D.R.: Későbbi prózai munkáidhoz felhasználtál valamit ebből az anyagból?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Deák Renáta, Librarius.hu, 2018. április 20.

2018-04-20 18:37:07
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ