Marianna D. Birnbaum főhőst csinált a mellékszerepekbe ragadt nőkből (Könyves Blog)

Mi történne, ha egyszer beszélni kezdenének azok a nők, akik hosszú évekig, vagy akár egész életükben hallgattak? Mit mondanának a gyereküknek, a házastársuknak, vagy a riválisnak, aki a helyükbe lépett? Marianna D. Birnbaum elbeszéléskötetéből most kiderül, a Láthatatlan történetek ugyanis hat különleges gondolatkísérletből áll: olyan nők szólalnak meg benne, akiknek a nézőpontja elsikkadt a férfiak által írt történelemben. Most megtudhatjuk, hogy mit mondott volna Léda Csinszkának az Elbocsátó, szép üzenetről és Adyról, hogy a Rigoletto Gildája mi mindenről szólhatott védőbeszédében, vagy hogy a híres filozófus, Moses Mendelssohn felesége miket osztott volna meg férjével, ha lett volna rá lehetősége.  

Birnbaum elbeszéléseiben olyan nagyformátumú nők gondolatai elevenednek meg, akiknek a története különösen érdekes, akik jelentős történelmi és érzelmi viharokat éltek át az elmúlt évszázadokban, mégis csak mellékszereplők maradtak az utókor megítélésében. Egy részük valóban élt személyiség, más részük pedig fiktív figura, de összeköti őket nőiségük, zsidó identitásuk és a megszólalás aktusa. Utóbbi különböző módokon jut érvényre a kötetben, amiben szerepel védőbeszéd, naplórészlet, interjú, kihangosított gondolatfolyam és drámai telefonbeszélgetés is. 

A legerősebb elbeszélés a Mici forgatókönyve, ami egy magatehetetlen idős nő érzéseibe és emlékeibe enged bepillantást. A szöveg azzal a gondolattal játszik el, hogy a vegetatív állapotban lévő Mici csak tetteti, hogy nem érzékel semmit a körülötte lévő dolgokból, valójában viszont mindent lát és hall, ráadásul mindenről meg is van a véleménye, leginkább a lányáról, akinek különösen kritikusan szemléli döntéseit.

Mici tulajdonképpen minden huszadik században született zsidó nő megtestesítője: átélte az üldöztetést, elveszítette a szeretteit, kivándorolt, szerelmes lett, és újra meg újra elölről kezdte életét.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Könyves.blog.hu, 2018. augusztus 3. 

2018-08-03 16:25:01
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ