Versbe szedett idő (Népszava)
(kiadvány: Holtidény)

Körbejár az idő Fehér Renátó legújabb Holtidény című verseskötetében. A költő szerint nap mint nap ugyanazt éljük meg.

„Az örökkévalóság ma éjjel kezdődik” (Forever’s gonna start tonight) – énekli Bonnie Tyler híres, 1983-as popdalában, és ugyanezzel a sorral indul Fehér Renátó verseskötete is. A huszonkilenc éves költő ugyanis nem kisebbre vállalkozik második, Holtidény című könyvében, mint hogy nyelvileg fejezze ki az örökkévalóságot és magát a folyton visszatérő időt. Első, Garázsmenet című kötete még közéleti-közérzeti mű volt, mely a ’89 után született kelet-európai generáció életérzésére reflektált, a mostani könyv viszont kvázi filozófiai munka lett az időről mint témáról. Új kötetéhez Renátó az ihletet javarészt a képzőművészetből merítette. Még 2014 őszén utazott el hosszabb időre Párizsba, ahol többször látogatott el a Louvre-ba, a Museum d’Orsayba és a Pompidou Központba, melyek erős nyomot hagytak benne. Renátóra azonban nem az egyes festmények témái hatottak – noha verseiben felidéz egy-egy alkotást –, hanem a képzőművészetnek mint művészeti ágnak az időkezelése. Bár egy festmény eredeténél fogva statikus – szemben a zenével, az irodalommal vagy a filmmel, melyekre a folyamatszerűség a jellemző –, mégis képes az idő múlását vagy épp folytonos visszatérését érzékeltetni. Renátó is ezen szempontot próbálta átemelni verseibe, vagyis arra kereste a választ, hogy elbeszélhető-e az ismétlődő idő nyelvi-poétikai szinten. – Az írás során az érdekelt, hogyan létezünk az örökké tételezett pillanatban, amiben mindig benne vagyunk – mondja a költő, aki szerint Edward Hopper 1942-es Nighthawks című képe szemlélteti egyik leginkább ezt az ambivalens érzést. A képen éjjel, egy gyorsétteremben látunk két, a pultra támaszkodó öltönyös-kalapos férfit, egy hölgyet és az őket kiszolgáló pultost. S bár a történésből csak egy pillanat elevenedik meg, mégis folyamatosságot és az ismétlődés érzését kelti a kép. Renátó úgy látja, hogy a saját életünk is egy-egy statikus pillanatban ragadható meg, mely pillanatok egyben rámutatnak a létezés ciklikusságára is.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: P. Szabó Dénes, Népszava.hu, 2018. augusztus 28. 

2018-08-28 18:26:18
Mítosz a 20. századról
Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan...
A nagy múltú antológia idén is az elmúlt év folyóiratterméséből válogatja ki a legfontosabb verspublikációkat.
Mítosz a 20. századról
Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan...
Új versek, régi témák
Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Az utazás folyamatos: billegünk a csónakban, kanyarodunk a teherautóval, viháncolunk a kertben, vagy éppen hátsó lépcsőkön...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ