„Lemur a múzeumban” Beszélgetés Garaczi Lászlóval (Élet és Irodalom)

A rendszerváltás, a Felszabadulás tér, a hatvanas évek mind újra visszatértek Garaczi László Hasítás című regényében. Ismét megszólal a lemur, hogy a vallomássorozat legújabb részeként egy újfajta nyelvhasználatban megmerítkezve idézze fel a még mindig velünk élő múltat. Pontosabban „mintavételeit”, a stációkat és a rakendrolt.

– Sok dolgot szimbolizált már a lemur Az egy lemur vallomásai sorozatban, sőt, még egy visszatérő szereplő vagy épp főhős alteregó, Lemur Miki nevében is visszaköszön – miért éppen lemur? Hiszen lehetne akár elefánt is.

– Lemurnak hívták a rómaiak a kísérteteket, és a szónak ezen kívül is gazdag a jelentéstartománya: macskamaki, atlantiszi varázsló stb. Próbáltam elmozdulni a kisprózáktól a regény felé, imádtam Rousseau, Kassák, Márai vallomásait, de nem lehetett a célom, hogy hagyományos önéletrajzot írjak. A műfaj játékos újraértelmezésének szándékát jelzi a lemur az alcímben. Nem hangsúlyoznám túl a jelentőségét, ugyanakkor a szerző halála után már egy árnyék beszél a műből. A könyvek sorsa a lemurizálódás, a motívum ekkor nyeri el igazi értelmét.

– Hajlamosak vagyunk regényfolyamként is meg külön darabokként is olvasni a köteteket, de mindkét olvasatra találunk elbizonytalanító megoldásokat. A Hasításban például a katonaság egészen másképp jelenik meg, mint az Arc és hátraarcban...

– Ahogy alakul egy könyv szövege, a referencialitást felülírják esztétikai szempontok, szerkezeti, logikai szükségszerűségek. Nem érdekes, mi volt, hanem hogy mivé alakul. A Hasítás főhősének érési folyamatába nem fért bele a sereg, éppen csak felvillan mint lehetőség. Miközben a sorozat harmadik darabja végig erről szól. Az Arc és hátraarc egyfajta oldalirányú kinövés a Hasításon, de mások a tétek. Kicsit leegyszerűsítve: az Arc a diktatúráról szól, a Hasítás a rakendrolról. A sorozat részei nem feltétlenül illeszkednek egymáshoz hézagmentesen. A mintavételek a múltból különböző szerkezetű ásványokat hoznak felszínre. Egymás mellé téve ezeket kiadhatnak valami mintázatot, de egy adott könyv írása közben nem szoktam ezzel foglalkozni.

– Mondták már rólad, hogy nem nagyon törődsz az olvasó igényeivel, de az új regény, magával a fejlődésregény bár sokszor ironizált, mégis erős jelenlétével, szorosan kapcsolódik az olvasóhoz.

– Szerintem is megengedőbb, barátságosabb a viszonya az olvasóval, mint mondjuk a Wünsch hídé. Felismerhető műfaji jegyek, sok történet, irónia, transzparens nyelv. Hasonlít a Pompásan buszozunk!-ra, amit elég sokan ismernek, bár a Hasítás több idősíkkal dolgozik, több réteget helyez egymás mellé. Gyerek- és kamaszkor, a fiatal felnőtt pályakezdési problémái, házasság, válás, midlife crisis. Stációs regény, a stációs dráma mintájára. Fázisokban villantja fel az elbeszélő személyiségének, kapcsolatainak, mentalitásának változásait.

– Mekkora volt az eredeti szöveg? Hogyan dolgoztad meg, hiszen ebben a kötetben is hozod a bűvös 180 alatti oldalszámot.

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Szekeres Nikoletta, Es.hu, 2018. október 19.

 

 

 

2018-10-19 17:01:16
Szerettünk volna még egy kötetet együtt elkészíteni, így született meg az Elegendő ok. Kántor Péter a 2017 óta írt versei közül válogatta: múlt, emlékezet, közélet, járvány, betegség...
Fordította: Patat Bence
A Harcok című hatodik kötettel zárul Karl Ove Knausgard önéletrajzi regényfolyama. A szerző Malmőben él második feleségével, Lindával és három gyerekükkel. Az első Harcom-regény, a Halál...
Fehér Béla fergeteges regényében a jelen és a múlt, a hétköznapi és a különleges, a valóságos és a természetfeletti szférák gabalyodnak össze.
A vastavai Sárga Pipacs vendégfogadó...
Schein Gábor új könyve igazi fantasztikus olvasmány. A verses regény azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ