Dragomán György: Gondolkodni kell azon, hogyan őrizhető meg az emberség a technikai feltételek ellenére (Könyves Blog)
(kiadvány: Rendszerújra)

Dragomán György nem tartja magát sci-fi írónak, de azt vallja, hogy bárki írhat bármiről. Őt például kifejezetten érdekli mind „a kelet-európai buhera mátrix”, mind pedig a technológiafejlődés által felmerülő metafizikai dilemmák. Szerinte ugyanis mindenkinek kötelessége gondolkodni azon, hogy miként őrizhető meg az emberség és a szabadság a technológiai feltételek ellenére. Ezeket a kérdéseket járja körbe Rendszerújra című novelláskötete is, amiben a központi motívum a bezártság, illetve a szabadulás. A sötét, sokszor disztópikus szövegek kapcsán traumatikus gyerekkori mondókákról, geekségről és technofetisizmusról beszélgettünk. De Dragomán azt is elárulta, hogy melyik történetei azok, amelyek a megírásuk óta megvalósultak, és hogy miért nem ír soha írókról.

A kötet elején, rögtön a második novella azt a címet kapta, hogy Átkelés, és határokról, a választóvonalak természetéről szól. Lehet úgy értelmezni ezt az írást, mint egyfajta előszót a könyvhöz? Mondhatjuk azt, hogy a Rendszerújra szövegeit a határok átlépésének motívuma köti össze?

Igen, tulajdonképpen azzal, hogy ennyire a könyv elejére tettem, kínáltam egy ilyen értelmezési lehetőséget. Kötetet szerkeszteni egyébként mindig érdekes. Mikor a Máglya megjelenése után elkezdtem összeválogatni a novellákat, meglepett, hogy mennyi szövegem van. Akkor vettem észre azt is, hogy volt értelme várni a novelláskötettel a regény befejezésig, mert időközben a szövegeim szinte kötetté szerkesztették magukat. Az mindig kérdés, hogy egy könyv összeáll-e, nemcsak a novellák esetében, hanem egy regénynél is. Amikor elkezdtem összerakni a Rendszerújrát, rájöttem, hogy igen, ez a határátlépésről szól. Ezért tettem azt a viszonylag frissebb szöveget a kötet elejére.     

Az alcím az lett, hogy Szabadulástörténetek, ez is kapcsolódik valamelyest a határok kérdéséhez, és nagyon jól kifejezi a kötet hangulatát is. Ezeket a novellákat elég hosszú ideig, összesen 15 évig írta. Nem volt meglepő, hogy szinte mind ebbe az irányba, a bármi áron való szabadulás témája felé mutatnak? 

Az alcímet az utolsó pillanatban találtam ki. Már szinte ment a nyomdába a kötet, amikor egyszer csak rájöttem, hogy hoppá, itt majdnem mindegyik történetben kiszabadulnak. Meglepő volt. Ha más könyvem nem lenne, azt kellene mondanom, hogy olyan vagyok, mint a varrógépszerelő a viccben, aki lopja az alkatrészeket a varrógépgyárból, de akárhogy rakja össze, géppisztoly lesz belőle. Szerencsére viszont van az Oroszlánkórus is, úgyhogy nem mondhatom, hogy akárhogy rakom össze a novelláimat, szabadulás lesz a vége. De az tény, hogy ennél a könyvnél a szövegek ilyenek, majdnem minden novella valahogy a szabadulásról szól. Az azért jó érzés, hogy összeállt a könyv, azt éreztem, hogy íve van, nemcsak egymás mellé vannak hányva a történetek.

Talán azért ennyire központi a szabadulás motívuma, mert szinte minden írásban megjelenik valamilyen formában a bezártság és a hatalomnak való kiszolgáltatottság is. Miért vált ennyire fontossá a hatalom témája?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Könyves.Blog.hu, 2018. november 2. 

2018-11-02 13:10:22
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ