Szarvas József: Amikor betettem oda a lábam, a szakma bezárult előttem (HVG.hu)

„A felnőttek világából én annyit értettem sokáig, hogy a második pofon azért jött, mert az elsőnél nem kaptam le időben a szemüvegemet. Merthogy az milyen sokba kerül” – írja a hatvanadik születésnapjára nemrég megjelent önéletrajzi könyvében Szarvas József Jászai-díjas színművész.

Tanyán nőtt fel, az ebesi osztatlan iskolában közölte a tanító nénivel, hogy népművelő vagy táncdalénekes lesz. Kovács Katiról szőtte kamaszálmait, amelyekbe a sivár valóság elől menekült. Hentesnek tanult. Kollégiumi estéken a társai könyörgésére friss slágereket énekelt. A Csokonai Színház segédszínészt keresett. Négy verset tudott 1977-ben a sikeres meghallgatáskor, és műtétet is vállalt foglalkoztatása érdekében, hogy „ne azt nézze a jobb szemem, mit lát a bal”.

Otthon kitagadták. Apja sohasem, anyja egyszer nézte meg színpadon. Munka mellett járt gimnáziumba, a magyartanár szigora miatt a másodikat többször megismételte. A főiskolán Horvai István osztályában 1987-ben diplomázott. Tíz éven át a Vígszínházban, majd négy évig Kaposváron játszott. 2002-ben szerződött a frissen megnyílt Nemzetibe, ahol azóta is társulati tag. A nyitó előadáson ő volt Ádám Az ember tragédiájában, de sok fő- és még több karakterszerepet eljátszott. Számos filmben vett részt a Zimmer Feritől az Üvegtigrisig. A Szórád-ház című tévésorozatban nyújtott alakításáért 1998-ban a monte-carlói fesztiválon Ezüst Nimfa-díjat nyert.

Lágymányoson lakik. Első házasságából született fia, Dávid énekes, zenész. Az ő egyik gyereke ugyanúgy négyéves, mint a művész Katinka lánya. Felesége, Tüű Zsófia rendezőasszisztensként dolgozott a Nemzetiben. „Neki már Katinka a főállása. Elképzelhetetlen, hogy a munkája miatt bébiszitterre bízzuk a gyereket.”

HVG: Mit szólt Kovács Kati a maga életrajzi könyvében tett kései szerelmi vallomásához?

Szarvas József: Szerintem még nem olvasta. Izgulok, hogyan reagál. Próbáltam eljuttatni hozzá egy tiszteletpéldányt, de még nem sikerült időpontot egyeztetnem vele. Az a „szerelem” egy gyerek képzeletvilágából, vágyakozásából a Táncdalfesztivál hatására született belső mese volt. A pszichológusok jól tudnának dolgozni ebből.

HVG: A szülei emlékének is ajánlja a kötetet, amelyben ütlegekkel, megaláztatással sújtott gyerekkoráról is beszámol. Nincs magában tüske?

Sz. J.: Hányan kaptak ütleget! A gyerek úgy ragaszkodik a szüleihez, mint az élethez, amit tőlük kapott. Mindenkinek el kell fogadnia azt a miliőt, amelybe beleszületett. Aztán később, ahogy én is, eleinte a fantáziával, később elhatározással kifogalmazhatja magát belőle. Lehet, hogy túlságosan is belém nevelték a tisztelettudást. Még fiatal felnőttként sem kerültem szembe velük. De miért baj az? Petőfit is elzavarták, mégsem arról szól a költészete, hogy vesszen az apám, az anyám.

HVG: Az életrajz címét: Könnyű neked, Szarvas Józsi, a nehéz gyerekkorára utalva mondták magának. Tényleg a saját fájdalmaiból gyúrja alakításait a színész?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Mátraházi Zsuzsa, HVG.hu, 2018. december 27.

2018-12-27 15:47:41
Mítosz a 20. századról
Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan...
A nagy múltú antológia idén is az elmúlt év folyóiratterméséből válogatja ki a legfontosabb verspublikációkat.
Mítosz a 20. századról
Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan...
Új versek, régi témák
Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Az utazás folyamatos: billegünk a csónakban, kanyarodunk a teherautóval, viháncolunk a kertben, vagy éppen hátsó lépcsőkön...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ