Fehér Boldizsár: Kicsit félre akartam vezetni az olvasót (Könyves Blog)
(kiadvány: Vak majom)

„Sziszüphosz voltam, akitől elvették a kövét” – mondja magáról Fehér Boldizsár regényének főhőse, akinek az a legnagyobb baja, hogy nem vágyik semmire. Valójában nem is lehet igazán hősnek nevezni, hiszen sokkal inkább az „antihősisesség” jeleit mutatja, nem alakítója, csak elszenvedője az eseményeknek. Sorsa a boldogtalanság tökéletes receptje: anyja elhagyja, apja bekattan, a felesége pedig már a nászéjszaka után lelécel. Az anyagiak terén  viszont fiatal kora ellenére elég jól áll, alig huszonnégy évesen már a Forbes magazin címlapján szerepel, mint a világ leggazdagabb multimillárdosa. Igaz, mindezért semmit se kell tennie. „Íme, útmutató a világ gonoszainak: hogyan lehet tönkretenni egy ember életét? A válasz: adj neki oda egyszerre mindent, amiért küzdhet.”

A Vak majom egy kifordított fejlődésregény, a főszereplő ugyanis megkap mindent, mégis összeomlik az élete. Érdekes módon azonban éppen ez mozdítja ki abból a passzív és céltalan állapotból, amibe kényelmesen belesüppedt. Az alapvető életfilozófiája ugyanis sokáig az, hogy ha nem csinál semmit, nem is ronthat el semmit. Csakhogy a világ nem így gondolja, saját felelősségére pedig csak az ébreszti rá, hogy belekeveredik egy nagyon bizarr pszichológiai kísérletbe, amelyet két Nobel-díjas boldogságkutató talált ki.  

A sors akarta így

Fehér Boldizsár regénye rögtön a Gondviselésre mutogatással kezdődik, ugyanis a mottója egy mondat a Moby Dickből: „Az én bálnavadász-utazásom kétségkívül része volt a Gondviselés nagyszabású műsorának, melynek terve régtől fogva készen áll.” Az idézetnek azonban nem kell bedőlni, ugyanis ez már annak a játéknak a része, amelyre a sztori épül:

„Amellett, hogy mindig is imádtam a tengeres dolgokat és a Moby Dicket is, ezzel egy kicsit félre akartam vezetni az olvasót. A könyvem igazából a mottó mondanivalójával szemben határozza meg magát.”

A sorsban való hit fontos a történet fiatal főszereplője számára, ugyanakkor nem egy stabil meggyőződés, inkább csak valami, ami mögé kényelmesen és könnyen el lehet bújni. A mottó mellett ugyanerre utal a regény címe is, a Vak majom. A három bölcs majom szobrának motívuma a könyvben szintén egy fricska, melynek a „hivatalos” jelentése, hogy aki nem lát, nem hall és nem beszél, azt elkerülik a bajok. A főszereplőnek azonban idővel rá kell ébrednie, hogy a valóság kicsit máshogy működik: „aki nem lát, nem hall és nem beszél, az ne csodálkozzon, ha egy szép napon arra ébred, hogy plafonig ér a szar”.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Könyves.blog.hu, 2019. január 21. 

2019-01-21 16:57:41
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ