Ami történik, belül történik (Kortárs Online)
(kiadvány: Rendszerújra)

Szabadulástörténetek – áll Dragomán György új kötetének alcímeként a belső borítón. Csakis ott, mintha ez is jelezné, miféle szabadság az, amiről a novellák beszélnek.

A Rendszerújra egy hagyományos értelemben vett novelláskötet: az elbeszélések nem rajzolnak olyan ívet, ami szerves egészbe rendezné a szövegeket. És mégis, a témáikban, az áthallásaikban vagy éppen az ellentmondásaikban időnként fellelhető az a szál, ami összekapcsolja a történeteket. A főhősök olyan hatalmi rendszerek áldozatai, amelyek nemigen indíthatók újra, és amelyekben kitörésre vagy kívülállásra legfeljebb csak kísérletet tehetnek. De a súlyos, sötét színezetű könyvben jelen van az írótól megszokott játékosság, sziporkázó ötletesség is. Ismerős helyzetekkel és kérdésekkel találkozik tehát az, aki nem először lép a dragománi univerzumba.

A szabadság és szabadulás témája mellett – vagy azzal szükségszerű párhuzamban – központi szerepet kap a határ fogalma és problémaköre: az itt és az ott, az én és az ő, a lét és nemlét különbözősége és elkülöníthetősége. Gyakran nem is az a fő kérdés, hogy a határ melyik oldalán vagyunk. Az a mechanizmus kerül tárgyalásra, hogy ha elfogadjuk, hogy van határ, akkor lesz is, minden külső körülménytől függetlenül. Azt viszont, hogy ennek az ellenkezője is igaz lenne, senki nem ígéri.

A határ az, amit át lehet lépni. Aminek az átlépéséhez bátorság kell. Amitől félsz. Amire kíváncsi vagy. Ahol elválik az itt és az ott, és ezzel létrejön e két minőség. A határ „arra kell, hogy tudd, hogy átlépted”. Időnként földrajzi értelemben vett határok jelennek meg a novellákban. Máskor az élő és a nem élő kölcsönviszonyáról olvashatunk, például azokban a történetekben, ahol az emberek gépekként funkcionálnak vagy egy gigantikus gépezet részeiként dolgoznak (Cigiszünet, Kavicsok, Valhalla). Kifordított világ tárul elénk – mintha a gépekre való csatlakozás, az általuk irányított lét lenne a valódi élet, és minden, ami ezen kívüli, csak ideiglenes. Vagy az öntudatvesztésig élhetetlen.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Karlócai Regina, Kortársonline.hu, 2019. március 18.

2019-03-18 17:59:10
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ