 Hűlt helyek izzása
(kiadvány: Rongyos ékszerdoboz)
Csernovic negyvenhat hajdani zsinagógájából egyet nemrég újra megnyitottak. A többiből mozi, lakóház, áruház lett, vagy egyszerűen csak leégett. Továbbélő múlt, változó jelen? A könyvbeli utazó a számok, reklámok, bedekkerek mögötti valóságba próbál belát(ogat)ni. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA. Nem tehetem meg, hogy ne szeressem Kiss Noémi kötetét. ?Húsz házzal arrébb laktunk, lefelé, Isaszeg irányában ? emlékezik az elbeszélő. ? Iszonyú távolságnak tűnt. A kisbolt, a Csipke utca, a régi Gizella fürdő, aztán megérkeztünk. Mikor négy és fél éves lettem, ráncigáltam a nagymamámat, hogy iskolába szeretnék járni.? Én a Csipkében laktam (vagy ha a dupla, hatalmas kert felső vége felől nézzük ? a kettő között a ház, nem a nagyszüleim tulajdona ?, az Állomás utca 13-ban, a vasút tövében). Kisgyerekként ráncigáltam a nagymamámat, hogy nem szeretnék iskolába járni, maradnék itt (ahol csak a szünidőket töltöttem), mennék a népboltba vásárolni naponta, pedig útközben van a harapós kutyás kerítés?
Az 1974-ben született Kiss Noémi a rendszerváltás után kevéssel felnőtté lett, többfoglalkozású értelmiségi típusaként kerekedik fel. Epikai alakmása, a visszafogottan, pontosan körvonalazott utazó higgadt feltüzeltséggel kel útra, teljes körbepillantást vágyó egész emberként olvad bele az utazásvalóságba. Isten- és történelem háta mögötti helyek érdeklik elsősorban, a (magyar) hamis-hiányos tudat célállomásai. ?Kelet-Európában aligha akad izgalmasabb a hűlt helyeknél ? írja. ? Luk az úttesten, luk a földeken, utcákon; aztán hirtelen ott terem a rongyokon a gazdagság, a dús növényzet, erdő, víz, zuhatag és a hegyek, csupa ékszer.? Mintha csak haza jönne, amikor Bukovina, Szászföld, Csernovic, Lemberg, Zombor és Szabadka, Erdély a célpontja. Hat utazás; a hetedik a gödöllői. Egyenletesen impulzív stílusú a szöveg. Mintha éppen most pattanna ki mint benyomás, ám egyben már újraanimált naplóbejegyzés is. Közhely alig; legfeljebb az indításokban és zárásokban. ?Milyen tágas a világ, ha az egyik legkisebb pontjáról kinézhetünk. És milyen kicsi, ha a világtérkép leghíresebb pontján állunk? ? az ilyesféle didaxis leválik az írásról (a követő kérdésekkel együtt is: ?Merre található a világ közepe?? stb). Az Európa-világot járó krónikás oldottabb élményeit sem hallgatja el, azonban kemény, vésett megrajzolásra törekszik. Próbára teszi önnön teherbírását. Esetleg az olvasóét is, aki például a nagymama testi romlásának kevésbé kíméletlen híradásával is beérné. A próba: kulcsszó. A különféle módokon, különféle közösségekben utazó fiatal egyedül vagy csoportjával mindent megtesz a teljes felfedezés érdekében. ??igenis élnek még szászok Erdélyben. [?] Azért kipróbáltuk, valóban igaziak-e. Bekopogtunk hozzájuk és kinyitották az ajtót. Bementünk, aztán hátravittek minket, megmutatni, mijük van. Tiszta volt az udvaruk, gazdag a porta, szerszámuk a legkorszerűbbek az Unióban, de persze voltak régi eszközeik is, faeke, nyeles kapa, szekér, ezek már csak díszek a házak falán?? Akcióantropológia, villámlátogatás keretében. Szociológiai néprajz. Írói szociográfia, a harmadik évezred novellisztikus, sőt regényszerűen épített kiadásában. Azzal a felismeréssel, hogy ? mint a Magvető újdonságának Néprenoválás fejezete rögzíti ? ?Ugyanannak a falusi utcának az eleje és a vége közt több évtizednyi a különbség, az első ház szupermodern, a garázs plafonig kicsempézett, aztán egy sárból tapasztott, s a faluvégen faviskó korhadt fenyőből. Sártengerben cigarettázó emberfejek?. Románia, Csernovic, Gödöllő. Városok, falvak, épületek. Emberfejek. Mind más. Kiadvány: 2009-12-18 10:01:08
|
 |
|
A helyszín: Gödöllő. Kiss Noémi szülővárosa, nekem ? huszonöt évvel korábbi időben ? ?fogadott? szülőhelyem (akkor még: falu). Nem szükséges ilyen közeli(-távoli) ráhangoló személyes motívum a Rongyos ékszerdoboz megszeretéséhez, nagyra értékeléséhez. A (többé-kevésbé) közép-európai utazások élménybeszámoló-novellái a belső utazások érzékeny-ismerős-újhangú leképezésével találnak ösvényt az olvasóhoz. A Gödöllő-visszajátszás jellegében kivétel kissé (s ezért nélkülözhetetlen a kompozícióban): a történetmondó ekkor nem külföldre, hanem gyerekkorába száll alá. Szigorú tanítónő nagymamájának emlékeit, igazi egyéniségét, az óvodás, iskolás évek lenyomatát keresi. A korántsem ritka epikai szituáció előadásának érdekessége, hogy a nyomkeresőnek a múlt iránt elfogulatlan társa is akad a vele tartó Lilla személyében (?most éppen Londonban él?), így Az angol iskola ?emlékpanelei? az egyes szám első személyű beszéd ellenére a te- és a mi-szituációba is beilleszkednek, szubjektivitásuk objektív bevonatot nyer.
