 „Megyünk a semmibe ezzel a vak, idióta, egymást gyilkoló gőggel” – Interjú Tóth Krisztinával (Minden Nap Könyv)
(kiadvány: Fehér farkas - ÜKH 2019)
Tóth Krisztinával új kötete kapcsán inspirációról, líra és próza viszonyáról és az állatok méltóságáról beszélgettünk. Új köteted történeteiből sorsokat, sorstöredékeket ismerhetünk meg. A hangsúly, szemben a Párducpompa inkább közérzeti szövegeivel, ezúttal főképp a magánéleten van. Miért? A Párducpompa éppúgy válogatás volt az utóbbi évek anyagából, mint ez a könyv. Ott valóban erősebben fókuszáltam a válogatásnál a történetek társadalmi vetületére, itt azokat a novellákat igyekeztem egymás mellé tenni, amelyek személyes sorsokat, élethelyzeteket mutatnak be. Mögöttük azonban jól körvonalazhatóan felsejlik az a világ, amelyben ezek az emberek odajutottak, ahol éppen vergődni látjuk őket. Mintha a Párducpompa szereplőinek nyüzsgő tömegéből hirtelen ráközelítenénk egy-egy arcra és megnéznénk, ki is ő. Hogy hol él, mire vágyik, hová tart. Számos korábbi novellád kapcsán sejthető, hogy a város forgatagában közlekedve merítesz a szövegekhez inspirációt. Utazás közben, orvosi rendelőben várakozva vagy éppen az utcán sétálva, mások számára talán elsőre fel sem tűnő, apró részletekből építed fel szövegeidet. Ezúttal azonban mintha nem ez a módszer dominált volna. Hogy dolgoztál most? […] 2019-06-28 18:01:57
|
 |
|
