Ha „elmúlnak az elmulnivalók” (Revizor Online)

Vitái ellenére is összetartó és túlélő közösség krónikáját írta meg Závada Pál. A szereplők nagy súlyokat cipelnek és többes szám első személyben beszélnek, ami jelenti a szerteágazó, mégis egységes családot, de a korabeli magyar elitet is. A Hajó a ködben mégsem csak a Weiss család menekülésének jelképe, sokkal több annál. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE.

A többes szám első személy természetesen jelenti a zsidóságot is, amelynek szenvedéséből a Weiss család egészen különleges módon részesül. Mert miként az átlagpolgárok sorsából, úgy a törvények sújtotta hitsorsosok életének tragédiájából is másként jut az iparbárók rokonságának. Hatalmas a távolság a villalét és, mondjuk, a vidéki zsidóság létkondíciói között, ahogy hatalmas a távolság az erre a tényre adott reakciók között is. 

Többes szám első személyű a ragaszkodás a család jólétét, különleges helyzetét biztosító konszernhez is. Ez, a Weiss Manfréd alapította, majd a családba kerülő gazdasági zsenik, elsősorban Chorin Ferenc által folyton biztonságos és produktív módon kormányzott vagyontermelő és erősítő gépezet tette lehetővé a család tagjainak általános jólétét. Miközben, hogy az első kritika alá vont jellemzőt megismerjük, ez a gyár többek között a háborús konjunktúrának is köszönhette fényes jólétét. Azaz: ami végül fenyegető árnyként vetült a Weiss-örökösökre, azt az árnyat maga a Weiss-művek is hizlalta, erősítette. További többes szám első személy a regényben (és az annak alapjául szolgáló valóságos történetben is) a hazához tartozik. Politikailag elkötelezett, miniszterekkel, sőt magával a kormányzóval is jó viszonyt ápoló, a parlamentben felsőházi tagként jelen levő családfők, akik lojalitásukkal jóval azután is kitartanának Magyarország mellett, hogy az, a „haza” odadobja őket a pusztulásnak.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Nagygéci Kovács József, Revizoronline.com, 2019. július 16.

 

2019-07-16 13:35:18
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ