Krusovszky Dénes: A társadalmi, a családi és a magán-emlékezet viszonya érdekel (Litera)

Úgy gondoltam, hogyha én prózát írok – a vers, az más tészta –, akkor annak legyen köze ahhoz a korszakhoz, amiben létrejön. Azért is kezdtem el prózát írni, mert a magánéletemben is egyre inkább elkezdett az érdekelni, hogy nekem mi a viszonyom ahhoz a korszakhoz, amiben élnem adatik. – A hónap szerzőjével, Krusovszky Dénessel beszélgetett Modor Bálint és Szekeres Dóra.


Modor Bálint: A könyved megjelenésekor készített veled Seres Lili Hanna egy interjút a Literán, amely úgy kezdődött, hogy hogy érzed magad egy ötszáz oldalas regény megírása után. Most stílszerűen azzal kezdenénk, hogy mesélj, hogy vagy, miután ez a regény elnyerte a idei Libri-díjat a közönségdíj kategóriában?

Nyilván gondoltam rá, hogy lesz a regénynek valamilyen fogadtatása, már a novelláskötetnél (A fiúk országa – a szerk.) is lehetett látni, hogy a próza szélesebb közönséget ér el, mint a verseskötetek. De sokkal több dolog történt, mint amire eredetileg számítottam. Nem az volt a meglepő, hogy sokan sokfélét írtak a könyvről, hanem hogy mekkora olvasói érdeklődés övezte, ehhez én eddig nem voltam hozzászokva. Már tavaly év vége felé kezdett gyanússá válni, hogy itt elindult valami.

MB: Mi történt? Jöttek sorra az olvasói levelek, megkeresések?

Igen, ezek is, de az eladási számokon is látszott. Karácsony környékén elfogyott a könyv, újra kellett nyomni, és azóta is volt két újranyomás már. Az egy viszonylag megszokott dolog, hogy egy verseskötet ötszáz, nyolcszáz példányban jelenik meg, az eladásokra pedig nincsenek közvetlen hatással a megjelent kritikák. A prózánál ez kicsit másképp van, itt mintha valóban lenne kapcsolat az eladási számok és a könyvet övező kritikai figyelem között. Én mindenesetre nem ezekhez a számokhoz voltam szokva, tehát igen, meglepett a dolog, és még mindig zavarba jövök, ha erről kérdeznek. Mint most is. Amikor ránéztem a Libri-díj shortlistjére, a legkevésbé sem gondoltam, hogy a közönségdíjra esélyem lenne, hiszen abban a tízes listában voltak olyanok, akiknek már fix olvasótáboruk van, hogy csak Dragomán Györgyöt vagy Simon Marcit említsem, nekem pedig ez volt ugye az első regényem. Az amúgy már az Aegon és a Libri listáinak nyilvánossá válásával érződött, hogy megnőtt a figyelem a könyv iránt, ráadásul ezek a listák meg is hosszabbították a regény újdonság-hatását.

MB: És bekerültél a vele járó marketinggépezetbe. Milyen érzés?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Modor Bálint, Szekeres Dóra, Litera.hu, 2019. július 28.

2019-07-28 11:42:23
A Hős utcában található Budapest legnagyobb, jelenleg felszámolás alatt álló szegregátuma. Erdős Virág az utóbbi néhány évben sok időt töltött az itt élő gyerekek és felnőttek között,...
Mindannyian ismerjük azokat a pillanatokat, amelyekben egyedül vagyunk: az elalvás, az ébredés előtti perceket, amikor már tudjuk, hogy valamit épp elfelejtünk, de már nem tudjuk, hogy mit. Krusovszky...
Fordította: Morcsányi Géza, Kántor Péter
Ljudmila Ulickaja új elbeszéléseiben a hétköznapi és a megmagyarázhatatlan fonódik egymásba elválaszthatatlanul. Hősei idősödő, magányos figurák, akik megpróbálják rendezni a konfliktusaikat...
Fordította: Patat Bence
Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgard nagyszabású regényfolyama, a Harcom.
Az Álmokban a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ