Mindez persze a regénykatalizálás része, mert Houellebecq annál nagyobb francia moralista, hogy ne tudná megformálni érzékletesen, hogy az árulás lényege nem az, hogy mit árultál el, hanem az, hogy önmagadat. Kiábrándult Értelmiségi – a továbbiakban Florent-Claude Labrouste – fokozatosan osztja meg olvasóival előbb függőségeit (nikotin, alkohol, antidepresszánsok), elveszendőben lévő szexuális életét, szerelmeit és végül emberi-szakmai tudását a világról. Ami a több mint 300 ezer eladott francia példányt magyarázza is: elég jól ki van centizve ahhoz, hogy bevonja a mizogén, szexista, a feltárt bántalmazásokra meg se rezzenő korszellemet, ugyanakkor ne veszítse el azokat sem első blikkre, akiket felháborít vagy csak szimplán untat az a sok általánosítás, kategorizálás, oppozíciókban gondolkodás és vulgarizálás, amivel az előbbieket szórakoztatta.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Selyem Zsuzsa, Élet és Irodalom, 2019. november 15.