Cserna-Szabó és a törékeny hullámcsatok
(kiadvány: Mérgezett hajtűk)

Cserna-Szabó AndrásA férfivá avatás kíméletlen ceremóniája, amikor a mindenre elszánt nőszemély kipiszkálja laza kontyát tartó hajtűit, folyékony méregbe mártja és ügyes mozdulattal az áldozat szívébe döfi. Hajtűje van Krúdy szerint a nőnek, és Krúdy után szabadon Cserna-Szabó Andrásnak is. Pontosan és elmésen szúr.

Novelláskötetek, cikkek, jegyzetek és gasztroirodalom után első pillantásra komolynak ható esszégyűjteménnyel jelentkezett a szép emlékű Puszibolt szerzője. Saját bevallása szerint (és mi sem gyanúsítottuk volna hasonlóval) nem kívánt tudományos magasságokba tornászni és valami irodalomelméleti-történeti szárazságot lenyomni az olvasók torkán. Az esszék legtöbbjének eredetije rádiókritika, de akad közöttük átkomponált magazincikk, sőt egy szakácskönyv előszava is. Minden persze cserna-szabósítva: anekdotákkal, műfaji és illemhatárokat átlépve (amit persze egy csöppet sem bánunk), pörköltszafttal és mítoszteremtő lecsóművészettel.

42 esszébe sűríti bele a magyar és világirodalom remekeit, na azért nem egészen Szerb Antal módjára (bár hivatkozásként többször találkozunk a nevével), de minden jel szerint nem is tör efféle babérokra. Itt-ott felkap egy-egy klasszikust (néhány kortársat is), lekapargatja róluk az utókor illedelmes bélyegét, kocsmába küldi őket, feslett nők (és férfiak) karjaiba, vagy épp az elragadtatás szappanbuborékába.

Ha valaki ebből a kötetből kíván szépirodalmi tudást, ismereteket alapozni, rosszul jár. Cserna nem autentikus irodalmár és nem is tanár úr, bármennyire is csábító a kocsmapultról irodalmi disznóságokat fecsegő professzor képe. Annál inkább mesteri történetmesélő, gátlástalanul és zavarba ejtően őszinte és csöppet sem illedelmes. Felsorakoztatja azokat a híres tollforgatókat, akik valamiért ámulatba ejtették és magukkal ragadták. Nincs ebben semmi következetesség, szó sincs rangsorról vagy életrajzi adatokba ágyazott regénymagyarázatokról, sőt. Semmi komolyság (amennyiben a komolyság merevséget, tekintélyeskedést vagy kilóra mért érdemeket jelent), csak jóleső csapongás meg egy nagy adag szenvedély. Ez lehet a kulcsszó, a közös pont, ami összefűzi Csernát a többiekkel: amikor kézbe veszi Krúdy Rezeda Kázmérját vagy Hrabalt, Füst Milánt, Boccacciót olvas, ugyanaz a (pátosztól mentes) hév hajtja, mint saját szövegeinek írásakor. És mi lehet nagyszerűbb annál, amikor a kettőt összekapcsolhatod.

Gondolatébresztések élet, halál, élet-halál, szerelem, művészet, kaja-pia vonalon. Kosztolányinál a reménytelen ?kóró-létből? való kilépés lehetőségeit fejtegeti, amikor a szépséget/szenvedélyt/gyönyört kergető és megtartani csak pillanatokra tudó ember kapálózásáról ír: a többségnek kicsúszik a kezéből, néhányan belehalnak (mint ahogy a pasas, aki ajtókilincsre lógatva magát próbálta kiteljesíteni és elnyújtani a gyönyört - rosszul sült el), ám úgy tűnik, Kosztolányinak mégiscsak sikerült megtartania, beleült a buborékba, és ott is maradt.

Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűkA szerelmi csalódástól és gyötrelmektől megcsömörlött sorstársak meg jobb, ha elfogadják Füst Milántól közvetve : ?hiába kapjuk meg a csendet s hiába verjük le a hamut ruhánkról, mert mikor a következő inkvizítor megérkezik, csókos ajkát szánkra tapasztja, s vörös körmei eltűnnek a sliccünk mögött ? akkor mi már látjuk magunk előtt ezt az új, zsíros szívet, ezt a kövér szerelmet a lélek padlóján tarka hányásként szétfolyni?.

Végül is a szenvedély bája szerelmen, művészeten és kéjelgésen túl az evés-ivás mohó élvezetében is rejlik: ?A Jóisten a piszkosszürke hétfői létben néha azért tesz engedményeket (...) ad hagymát és paprikát, badacsonyi kotyogó pintes üvegeket, ha van elég türelmesség bennünk, hogy meglássuk a csodát.? (A krampampuli kékes lángja ? Ínyesmester az eltűnt idő nyomában)

Ahogy Krúdy finom zenéjére bárki táncra perdül (még államtitkár és miniszter is), úgy Cserna-Szabó bódító méreggel átitatott nyilai is eltalálnak ahhoz, akit nem riaszt meg az olykor trágárságba csapó szókimondás. És mint ahogy a szépségnek üvegcsontjai vannak, úgy kell vigyázni ezekkel a hajtűkkel is, nehogy eltörjenek.

Kiadvány:
Cserna-Szabó András
Mérgezett hajtűk
Magvető Kiadó, 2009

Forrás:

Klimó Petra
olvassbele.hu
2010.03.13.

2010-03-25 11:07:07
Jogunkban áll beszélni
Klára, a szabadelvű és szabadszájú nyugdíjas értelmiségi a demencia tüneteit fedezi fel magán, így legjobb barátnője fokozatos leépülése mellett saját kiszolgáltatottságával is kénytelen...
Új novellák
Hány érvelési hibát tartanak számon a Defterdár utcában? Hová vezet, ha bekamerázzuk az anyánk lakását? Ha a mondandónk egy elapaszthatatlan gondolatfolyammá változik, kik állhatnak a parton? Szvoren...
Eszmék és kelepcék regénye
Závada Pál új regénye történelmünk legviharosabb évtizedeibe vezet: a 20. század derekának magyar irodalmi közegében játszódik. Fősodrában Németh László - valaha nagy hatású, de újra...
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ