Cserna-Szabó és a törékeny hullámcsatok
(kiadvány: Mérgezett hajtűk)

Cserna-Szabó AndrásA férfivá avatás kíméletlen ceremóniája, amikor a mindenre elszánt nőszemély kipiszkálja laza kontyát tartó hajtűit, folyékony méregbe mártja és ügyes mozdulattal az áldozat szívébe döfi. Hajtűje van Krúdy szerint a nőnek, és Krúdy után szabadon Cserna-Szabó Andrásnak is. Pontosan és elmésen szúr.

Novelláskötetek, cikkek, jegyzetek és gasztroirodalom után első pillantásra komolynak ható esszégyűjteménnyel jelentkezett a szép emlékű Puszibolt szerzője. Saját bevallása szerint (és mi sem gyanúsítottuk volna hasonlóval) nem kívánt tudományos magasságokba tornászni és valami irodalomelméleti-történeti szárazságot lenyomni az olvasók torkán. Az esszék legtöbbjének eredetije rádiókritika, de akad közöttük átkomponált magazincikk, sőt egy szakácskönyv előszava is. Minden persze cserna-szabósítva: anekdotákkal, műfaji és illemhatárokat átlépve (amit persze egy csöppet sem bánunk), pörköltszafttal és mítoszteremtő lecsóművészettel.

42 esszébe sűríti bele a magyar és világirodalom remekeit, na azért nem egészen Szerb Antal módjára (bár hivatkozásként többször találkozunk a nevével), de minden jel szerint nem is tör efféle babérokra. Itt-ott felkap egy-egy klasszikust (néhány kortársat is), lekapargatja róluk az utókor illedelmes bélyegét, kocsmába küldi őket, feslett nők (és férfiak) karjaiba, vagy épp az elragadtatás szappanbuborékába.

Ha valaki ebből a kötetből kíván szépirodalmi tudást, ismereteket alapozni, rosszul jár. Cserna nem autentikus irodalmár és nem is tanár úr, bármennyire is csábító a kocsmapultról irodalmi disznóságokat fecsegő professzor képe. Annál inkább mesteri történetmesélő, gátlástalanul és zavarba ejtően őszinte és csöppet sem illedelmes. Felsorakoztatja azokat a híres tollforgatókat, akik valamiért ámulatba ejtették és magukkal ragadták. Nincs ebben semmi következetesség, szó sincs rangsorról vagy életrajzi adatokba ágyazott regénymagyarázatokról, sőt. Semmi komolyság (amennyiben a komolyság merevséget, tekintélyeskedést vagy kilóra mért érdemeket jelent), csak jóleső csapongás meg egy nagy adag szenvedély. Ez lehet a kulcsszó, a közös pont, ami összefűzi Csernát a többiekkel: amikor kézbe veszi Krúdy Rezeda Kázmérját vagy Hrabalt, Füst Milánt, Boccacciót olvas, ugyanaz a (pátosztól mentes) hév hajtja, mint saját szövegeinek írásakor. És mi lehet nagyszerűbb annál, amikor a kettőt összekapcsolhatod.

Gondolatébresztések élet, halál, élet-halál, szerelem, művészet, kaja-pia vonalon. Kosztolányinál a reménytelen ?kóró-létből? való kilépés lehetőségeit fejtegeti, amikor a szépséget/szenvedélyt/gyönyört kergető és megtartani csak pillanatokra tudó ember kapálózásáról ír: a többségnek kicsúszik a kezéből, néhányan belehalnak (mint ahogy a pasas, aki ajtókilincsre lógatva magát próbálta kiteljesíteni és elnyújtani a gyönyört - rosszul sült el), ám úgy tűnik, Kosztolányinak mégiscsak sikerült megtartania, beleült a buborékba, és ott is maradt.

Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűkA szerelmi csalódástól és gyötrelmektől megcsömörlött sorstársak meg jobb, ha elfogadják Füst Milántól közvetve : ?hiába kapjuk meg a csendet s hiába verjük le a hamut ruhánkról, mert mikor a következő inkvizítor megérkezik, csókos ajkát szánkra tapasztja, s vörös körmei eltűnnek a sliccünk mögött ? akkor mi már látjuk magunk előtt ezt az új, zsíros szívet, ezt a kövér szerelmet a lélek padlóján tarka hányásként szétfolyni?.

Végül is a szenvedély bája szerelmen, művészeten és kéjelgésen túl az evés-ivás mohó élvezetében is rejlik: ?A Jóisten a piszkosszürke hétfői létben néha azért tesz engedményeket (...) ad hagymát és paprikát, badacsonyi kotyogó pintes üvegeket, ha van elég türelmesség bennünk, hogy meglássuk a csodát.? (A krampampuli kékes lángja ? Ínyesmester az eltűnt idő nyomában)

Ahogy Krúdy finom zenéjére bárki táncra perdül (még államtitkár és miniszter is), úgy Cserna-Szabó bódító méreggel átitatott nyilai is eltalálnak ahhoz, akit nem riaszt meg az olykor trágárságba csapó szókimondás. És mint ahogy a szépségnek üvegcsontjai vannak, úgy kell vigyázni ezekkel a hajtűkkel is, nehogy eltörjenek.

Kiadvány:
Cserna-Szabó András
Mérgezett hajtűk
Magvető Kiadó, 2009

Forrás:

Klimó Petra
olvassbele.hu
2010.03.13.

2010-03-25 11:07:07
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ