A világ haldoklik, hamu hullik az égből; az állatok, a növények és az emberiség nagy része évekkel ezelőtt odaveszett, a maréknyi túlélő pedig lassú halálra van ítélve- a szürke semmiben tengetik napjaikat, nincstelenek, fáznak és éheznek.

Apa és fia szintén túlélők, az utolsók, akikben még pislákol a tűz és nem adják fel. Dél felé tartanak, ahol talán egy jobb élet vár rájuk, bujkálnak a kannibállá vált rosszak elől. A férfi pisztolyában két lövedék maradt, amit saját maguknak tartogat a legrosszabb esetre, amikor az Isten végleg elhagyja őket.

Az Út a manapság divatossá vált posztapokaliptikus történetek legújabb darabja, amely az eddigi művekhez képest sokkal realistábban mutatja be néhány „szerencsés” túlélő útkeresését, küzdelmét a kataklizma sújtotta világban.

Cormac McCarthy Pulitzer-díjas regénye egy végtelenül sivár és reménytelen jövőképet tár elénk.
Az író mintha maga is szereplője lenne a könyvnek, olyan kiábrándultsággal és keserűséggel tekint a pusztuló Földre, aminek köszönhetően az olvasó is már a legelejétől könnyen beleélheti magát a helyzetbe.

De nem csupán a környezet bemutatását hatja át ez a kies, lelketlen hangulat: a minimálisra csökkentett dialógusok és a központozás nélküli, monotonitásukban folytonos mondatok is csak még inkább ezt sugallják.

Ahogy a megsemmisülés határán álló világot, úgy a történetet is egyetlen szín, a szürkeség jellemzi. Ez a szürkeség pedig kíméletlenül valóssá teszi a művet, emellett pedig a hangulatot is meghatározza.

A szerző roppant komolysággal állt neki a feladatnak és rendkívül ügyesen oldotta meg, hogy míg a sok negatívumot kellő érzékletességgel mutatja be, a pozitív üzenet, azaz az optimista küzdőszellem bátorító és követendő példájának bemutatása láthatatlan, de legalábbis kellően árnyalt marad.

Ezen kívül az apa-fiú kapcsolatot is mesterien, a téma komolyságához mérten mutatja be, ami a hasonló amerikai történetekhez képest egyáltalán nem lett olyan szirupos, mint ahogy azt várnánk, viszont ettől még megható és elgondolkodtató.
Jóllehet, Az Út „csak” egy szimpla dráma, amely könnyen kiszámítható és nem bővelkedik fordulatokban, hangulata mégis magával ragadja az olvasót.

McCarthy történetéből csakúgy, mint korábban a Nem vénnek való vidék esetében, filmet is forgattak (Viggo Mortensen főszereplésével), ami korrektül és megrázóan adja vissza a könyv hangulatát.

Kiadvány:
McCarthy, Cormac
Az út
Magvető Kiadó, 2010

Forrás:
ekultura.hu
2010.03.26.