Meg kell tanulni szóba állni egymással – Grecsó Krisztián a belső emigráció verseiről (168 óra)
Annyira régen jelent már meg verseskötetem, hogy ezt a mostanit szinte felszabadító rutintalansággal raktam össze. Nem volt bennem görcsös megfelelési kényszer. A versírás részben a zenéléssel jött vissza, a dalok megtermékenyítően hatottak rám. De a legfontosabb mégis az volt, hogy az utóbbi másfél-két évben pedig olyan érzelmi sokkok értek, amiket prózában nem tudtam feldolgozni. A betegségemmel kezdődött, a kezelések után hetekig nem bírtam beszélni, és ebben a némaságban, befelé fordulásban mélyültek el igazán a versek. […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Sándor Zsuzsanna, 168 óra, 2020. március 1.
2020-03-01 13:38:22
|
 |
|
|
Székely Szabolcs verseskötete az érett férfikorról szól pátosz nélkül, de nem illúzióktól mentesen. Haragudhat-e egymásra férj és feleség, ha közben fél szemmel a gyerekre kell figyelni?...
|
|
|
Vida Kamilla első verseskönyve friss és fanyar olvasmány. A fiatal költők nemzedékének egyik legizgalmasabb hangja a személyes és a közösségi megszólalások lehetőségeit keresi vitriolos...
|
|
|
Schein Gábor új könyve igazi fantasztikus olvasmány. A verses regény azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak...
|
|
|
Fordította: Orzóy Ágnes
Lydia Davis legújabb magyarul megjelenő kötetében ismét a banális keveredik az abszurddal, félreértések, szorongások és mániák szervezik a szereplők életét. Davis mindenben meglátja az...
|
|
