A Jeremiás avagy Isten hidege című dráma Térey János „magyar trilógiájának” harmadik darabja, mely a Papp Andrással közösen írt tragédiát, a Kazamatákat és az Asztalizene című társalgási színművet követi.

Nagy Jeremiás országgyűlési képviselő szülővárosában, Debrecenben reked egy közlekedési sztrájk miatt egy képzeletbeli metróállomáson, és hirtelen nagyon távolra kerül attól, ahol és ahogyan él a fővárosban.

Jeremiás nyolc helyszínen keresztül néz szembe múltjával, ahol haláltáncszerűen jelennek meg volt szerelmei, barátai, ellenségei és családtagjai.

Térey János

1970. szeptember 14-én született, Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait. Hat éve szabadfoglalkozású író.

Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.

2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.

Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna).

Lefordította Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című dalciklusának szövegét Ambrus Asma számára, aki 2005-ben adta elő a művet az Őszi Fesztiválon. Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban).

Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban, ahol azóta is játsszák.

Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.

Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult. A darabot Bagossy László rendezte, az ősbemutató 2007 októberében volt a Radnóti Színházban. A mű az AEGON Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott megjelenése óta.

Fölolvasásokon vett részt Németországban és Ausztriában több alkalommal is (Bécs, Salzburg, Graz, Berlin, Frankfurt, Köln, Darmstadt stb.), 1996-ban pedig Chicagóban, Torontóban és New Yorkban. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát és olasz nyelvekre fordították.


A Magvető Kiadónál megjelent művei

A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008), Jeremiás avagy Isten hidege (2009)