„S ezzel mintegy az egész XX. századi magyar és közép-európai történelem általános jellegét is bemutatom, hogy mennyi rejtett, feltáratlan és – kihangsúlyoznám – feltárhatatlan múltja van a mában élő embereknek. Az emlékezés nem egyszerűen az emlékek kutatását jelenti, mert aki bátran belevág az emlékezés munkájába egy meghamisított világban, támpontokat keresve, ami által a családja múltjában éppúgy képes tájékozódni, mint a saját jelenében, arra a hamis emlékezetek és helyzetek tömege omlik rá.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Rácz I. Péter, Népszava, 2020. augusztus 08.