A regény 1950 nyarán kezdődik Drezdában, és ’51 tavaszán ér véget New Yorkban. A történet nagy része azonban az ekkor még Németországhoz tartozó sziléziai Breslauban játszódik 1933 májusa és 1934 októbere között. Ez a másfél év a XX. századi történelem legsötétebb 12 évének kezdete, amely magában foglalta a hosszú kések éjszakáját. 1934 nyarán az SS leszámolt Hitler (az osztrák őrmester, ahogy ebben a regényben nevezik) lehetséges politikai ellenfeleivel, egyúttal megerősítette saját pozícióját az SA-val szemben. Az átmenet, a határlét, az új hatalom ideje ez, amikor ez utóbbi megkezdi a tisztogatást saját soraiban is, megmutatva ezzel igazi arcát, ha bárkinek még lettek volna kétségei. A történelmi elbeszélést mindenki ismeri.

Azonban a regény azt írja meg a noir-történetek eszközeivel, hogy hogyan festett mindez a perifériákon, ahol a főszereplők helyett helyi hivatalnokok feszültek egymásnak. A noir szó feketét jelent, de a műfaj meghatározó árnyalata mégis a szürke, az átmeneti, a kettős, a bizonytalan, ez ugyanis egy kiismerhetetlen világ. Nincsenek tiszta szereplők, mindenki bűnös, aki belekeveredik, bármelyik oldalon álljon is, a módszerek szinte soha, a célok legalább néha különböznek. Innen ered a noir cinizmusa, amely élhetővé, elviselhetővé teszi ezt a veszélyekkel teli, bizonytalan világot, amelyben bárki lehet a másik árulója. Ebben a világban nem érdemes hosszú távra tervezni, ezért értékelődnek fel a pillanat örömei, válik fontossá a szexualitás, és száll mindig a cigarettafüst.  Két éve Magyarországon is megjelent egy regény, Kondor Vilmos Budapest noir című könyve, amely hasonló eszközökkel kísérli meg elbeszélhetővé tenni a harmincas évek Magyarországának hangulatát. Talán nem véletlenül találta meg ugyanezt a műfaji keretet.

Marek Krajewski

Ehhez a cinizmushoz remek formát talált Krajewski: a jegyzőkönyvét. A hely és az időpont pontos megjelölésével kezdődik minden jelenet. Az olvasó tárgyilagos stílusban értesül a tizenhét éves Marietta von der Malten kegyetlen meggyilkolásáról, és a nyomában kibontakozó vizsgálatról. Minden adott egy jó krimihez: karrierista rendőrfőnök, kegyetlen Gestapo-tisztek, keleti nyelveket kutató professzorok, titkos társaságok, különc bárók, és mindenekelőtt jó mondatok, amelyek biztos kézzel teremtik meg a noir hangulatát:
„Makacs gondolatok vonzották Mockot ehhez a városhoz, ahol valaki skorpiókat dobál álomszép lányok hasüregébe, piszkos múltú férfiak unottan nyomoznak, a végén mindig kudarcot vallva.”
Igen, ez a noir. Krajewski regényében emellett az a különleges, hogy a nyomozás előrehaladtával egyre természetesebbé válik, hogy a törvényt és rendet megtörő gyilkosság megtörtént ebben a világban.

Sötét jegyzőkönyve a regény a testetlen hatalmi viszonyoknak és saját szenvedélyinek kitett emberről. Tárgyilagos, hűvös, kimért, távolságtartó, miközben a folyamatosan jelenlevő feszültséget humorral teszi elviselhetővé, de teljesen soha nem oldja fel.