Kiss Tibor Noé már a második könyvében – az Aludnod kellene című regényben – is kitűnő szerkesztőnek bizonyult, a feszültségteremtés mesterének. Az új könyvben megismétli szerkesztési bravúrjait (az információk fokozatos s részben késleltetett adagolását, a jelenetező történetszövést, múlt és jelen folytonos egybejátszását, történetszálak elvarratlanul hagyását, a névszói stílus és a tónusfestés alkalmazását), egyúttal meg is fejeli azokat egy elég nagy vállalással. Egységet hoz létre a sokféleségből: a teljesen eltérő státuszú, mentalitású, értékrendű és beszédstílusú emberek életéből és szólamaiból. Az egység megteremtésében a motívumok kiterjedt hálózatának van elsődleges szerepe: a szerző a legkülönbözőbb emberek életében találja meg a hasonlóságokat.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Domján Edit, Dunszt.sk, 2020. november 30.