„Van egy mondás, miszerint: az életem áldása az volt, hogy addig sohasem volt szükségem bármire is, amíg az enyém nem lett. Tehát: tanulj meg vágyakozni arra, ami a tied! Ez egy nagyon nehéz együttélési vagy erkölcsi paradoxon, de valahol a jó házastársi, párkapcsolati együttélés titka. Ám ettől persze még nem evidens a működése, ez nem egy „örök idő”, mert igenis ott van a kéz, amibe „nem fér bele a más keze” – van valamilyen visszahúzó erő, ami a titkokhoz, az álmokhoz kormányoz el a megállapodott, egymás melletti lét világából.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Rácz I. Péter, Népszava, 2021. 06. 05.