„Miután megvolt a történet, akkor merült fel a kvartett ötlete. Az, hogy négyen írják a regényt.  Négy szerző, négy különböző nyelv, és négy különböző nézőpont. Vonzó lehetőség. Közben arra is kellett gondolnom, hogy a szöveg ne csak a szerző kedvében járjon, hanem az olvasó számára is szórakoztató legyen. A négykezes úgy épül fel, hogy írja a szerző, írja a fogadós, írja a tudálékos helytörténész, és a lapáton utazó vándor, aki odafentről látja az egészet. Ő egyébként a Zöldvendéglő című első regényemből repült át ide, áttörve az idő korlátait. De ennyi nem volt elég a jóból. Azt akartam, hogy több-kevesebb áthallással jelen világunk is tükröződjön, elvégre a szertebolyongók e pillanatban is körülöttünk nyargalásznak, a hátunkra kapaszkodnak, szórakoznak velünk.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Jánossy Lajos, Litera.hu, 2021. 05. 03.