Grecsó Krisztián: A múlt nem valami eltartott ügy, hanem a valóságom (Telex.hu)
(kiadvány: Valami népi)

„Legyen szó a ’30-as évek cselédsorsáról, az ’50-es évek diktatúrájáról, a téeszesítésről, mindig a legszemélyesebb családi múltammal foglalkozom” – mondja Grecsó Krisztián József Attila-díjas költő, író, dalszerző, akivel napokban megjelenő, Valami népi című kötete kapcsán többek között a falu mint egységes univerzum megszűnéséről, Nagy László és Ottlik Géza hatásáról, megírásra váró aparegényéről, Jézus mosolyáról, valamint a Ferdinánd hídról is beszélgettünk.

A Valami népi cím alapján egyszerre lehet asszociálni arra, hogy a városi környezetben játszódó, 2019-ben megjelent Verával szemben az új kötet írásainak színtere újra a falu lesz, illetve arra is, hogy szerzőként kísérletet tesz a paraszti léthez, a népi írókhoz, a népi irodalomhoz mint fontos irodalomtörténeti hagyományhoz, de akár a saját pályakezdéséhez (l. a 2001-es Pletykaanyu) fűződő viszonyának az újragondolására. Melyik „megfejtés” áll önhöz a legközelebb?

Egyik sem idegen tőlem, sőt. A Valami népi már régóta megvolt mint cím, nagyon izgatott voltam, hogy merem-e adni, merthogy megfelelően pimasz és egy kicsit ironikus is önmagammal szemben, erősen a saját vélt vagy valós pozíciómnak és történetemnek a megmosolygása. Benne van egyfelől, hogy engem is érdekel, hogy az elmúlt huszonöt évben a közösségekhez, a származásomhoz, a múltamhoz való viszony hogyan alakult át, és mennyiben szabja meg a mostani életemet, másfelől pedig annak a megtapasztalása is, hogy az elmúlt harminc évben ezeknek a közösségeknek az élete radikálisan megváltozott. Visszarendeződött a kasztrendszer, és rengeteg olyan jelenség van, ami előtt értetlenül állok – ilyen például a dizájnerdrogok megjelenése a leszakadó falvakban –, és ami elképzelhetetlennek tűnt akkor, amikor elkerültem a szülőfalumból. A falu világa megtört, nagyon sok hagyomány megváltozott, például rengeteg a válás, ami teljesen új jelenség ezekben a közösségekben. Nagyon sokan kényszerülnek külföldön dolgozni, tehát az sem igaz már, vagy legalábbis megszűnőben van, hogy a falu egy univerzum lenne; ehelyett a falu ma úton van.

Ezeket a faluról alkotott benyomásokat, tapasztalatokat mennyire erősítette fel az új kötetben itt-ott meg is említett járványhelyzet?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Rácz Attila, Telex.hu, 2022. 02. 07.

2022-02-07 11:31:10
Egy nehéz év krónikája
Az 1986-os év eseményei egy író naplójából. Sűrű év volt ez, nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott - a 30. évforduló...
Séta egy évszázadon át: regény naplóval
A 2020-as években a középkorú író elindul a Stefánián. Sétáján száz év történeteit idézi fel. Időseket, fiatalokat, professzorokat, ügyvédeket, a hatalom szolgáit és áldozatait. Álmodik...
Boldog-szomorú dalok
A középkorúságnak nincs története - nem csoda, ha igazából csak versben lehet róla hitelesen beszélni. A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túl és innen a hétköznapok megbékélései...
Összegyűjtött novellák
Bodor Ádám a rövidformák nagymestere. Nála a csend sokszor beszédesebb a kimondott szónál; különleges nevekre hallgató hősei általában csak akkor szólalnak meg, ha valóban mondani akarnak...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ