Mert feketét és indiánt még Észak és Dél háborúja után sem védett igazán a törvény – tanúsítja az Egyezer hold cselekménye, mely 1875-ben vagy ’76-ban Nyugat-Tennesseeben játszódik. A jogcím az embertelenségre évszázadok óta készen állt: a „nigger és az ingyán” nem ember; élősdi féreg, majom, civilizálhatatlan vad, tehát akként is kell bánni vele. És akkor a fehér ember maga is vadállat lehet, bár ki tudja, van-e olyan állat, amely szadista élvezettel, dühödt mámorral képes ölni, csonkítani, égetni, erőszakolni, agyonverni, lincselni, mint a két Barry-könyv katonaviselt emberei közül a legtöbb.

Amerika erőszakban és gyűlöletben fogant – mondja nekünk Sebastian Barry két újabb regényében, a Végtelen napokban és folytatásában, az Egyezer holdban. Ezzel persze nem állítja azt, hogy más civilizációk expanziója humánusabb lett volna, írként például nagyon is tisztában van Írország cromwelli megszállásának különleges brutalitásával. Az Egyesült Államoknak azonban volt egy fejlett, a felvilágosodás szellemében íródott alkotmánya, s mégis állampolgárai jogi gátak és erkölcsi gátlások nélkül irthatták, űzhették az őslakosságot, s bánhattak kíméletlenül a behurcolt feketékkel – felszabadításuk után még inkább, mint addig. Mert feketét és indiánt még Észak és Dél háborúja után sem védett igazán a törvény – tanúsítja az Egyezer hold cselekménye, mely 1875-ben vagy ’76-ban Nyugat-Tennesseeben játszódik. A jogcím az embertelenségre évszázadok óta készen állt: a „nigger és az ingyán” nem ember; élősdi féreg, majom, civilizálhatatlan vad, tehát akként is kell bánni vele. És akkor a fehér ember maga is vadállat lehet, bár ki tudja, van-e olyan állat, amely szadista élvezettel, dühödt mámorral képes ölni, csonkítani, égetni, erőszakolni, agyonverni, lincselni, mint a két Barry-könyv katonaviselt emberei közül a legtöbb.

[…] A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Domján Edit, És.hu, 2022. 03. 25.