Závada Pál: Rossz látni, hogy a soraim aktuálisabbak, mint gondoltam (Telex.hu)

„Nem akartam ennyire közeli vagy direkt lenni, és azt, hogy a nagyváradi-berlini történetem már-már tanmesének vagy tandrámának tűnjön” – mondja Závada Pál Kossuth-díjas író, akivel nemrég megjelent verses regénye, az Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin kapcsán Az ember tragédiájához fűződő emlékeiről, a madáchi nőkép dekonstruálásáról, a formai kötöttség és a sűrítés kényszerének felszabadító erejéről, Réz Pál és Esterházy Péter szerepéről, a fikciós Závada-univerzum átjárhatóságáról és a záró jelenetsor lehetséges Orbán-párhuzamáról beszélgettünk.

Alkotói pályáját dokumentumprózával kezdte (Kulákprés), regényekkel folytatta (a teljesség igénye nélkül: Jadviga párnája, Milota, Idegen testünk, Természetes fény, Hajó a ködben), és közben írt színdarabokat (l. Janka estéi) is. A verses regény mindeddig hiányzott a repertoárból.

Ez így van, bár némely színdarabjaimban voltak dalszövegként vagy kórusok szövegeként kötött formában megírt sorok. Az Apfelbaumot azonban nem versnek tekintem, mert nem líra, hanem történetmesélés ebben a kötött formában is, tehát epika. Hasonlóan építkezik, mint bármely regényem: ennek is van története, ebben is vannak figurák. A regényeknél megszokott recepttől annyiban tértem el, hogy próbáltam magamat tartani ahhoz a drámai jambikus formához, amit a klasszikus drámaírók fedeztek fel és gyakoroltak évszázadokon keresztül, és amiben Madách is írta Az ember tragédiáját. A 11 és 10 szótagos jambikus sorokból építkező verses regény közvetlen előzménye ugyanakkor a Madách-tragédia újraértelmezésére szóló meghívás volt: a székesfehérvári Vörösmarty Színház felkérésére négyen – Darvasi László, Márton László, Tasnádi István és jómagam – írtunk egy-egy 20. századi történelmi színt.

Ezt a darabot ugyebár 2021 szeptemberében mutatták be Az ember tragédiája 2.0 címmel, és mondjuk el, hogy a Színházi Dramaturgok Céhe az évad legjobb drámájának választotta. Hogyan keletkezett-formálódott a berlini-nagyváradi színből az Apfelbaum?

[…] A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Rácz Attila, Telex.hu, 2022. 04. 01.

2022-04-01 14:57:52
Vígság a végeken
Keresztury Tibor a hétköznapi groteszket felmutató szocio-realista kisformák nagymestere. Legújabb, búcsúnovellákat tartalmazó könyvében egy háború után vagyunk, hősei ebben az ismeretlen,...
Dühös regény a húszas évekről
Egy székely kisváros a 2020-as években: a líceum fiatal, balos tanára meghívja magához vendégségbe az önképzőkör tagjait. Mátyás mellett ott van informatikus felesége, Blanka, de vendégük...
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ