Az amerikai Henry David Thoreau Waldenje óta tudjuk, hogy a tó különleges hely, az elmélkedés, az el- és kivonulás, a magány helyszíne. Nincs ez másként Claire-Louise Bennett Tó című köteténél sem, amely a hétköznapi mozzanatok felvillantása és rögzítése révén mesél félelemről és egyedüllétről, zabkásakészítésről és elromlott rezsógombokról. Ez a hét könyve.

Rövid, sűrű, elmélyült olvasást kíván, nyugtalanít és nem hagyományos - Claire-Louise Bennett és a Tó esetében ez volt a sikeres debütálás receptje. Az eredetileg 2015-ben megjelent kötet 20 fejezetet tartalmaz, jobban mondva nem is fejezetet, hanem 20 fejezetre osztott pár bekezdésnyi, pár oldalnyi gondolatot, apró történetet, megfigyelést, amiknek a magány, vagy ahogy a fülszöveg mondja a “magánytapasztalat” a központi eleme. Ezek hol szorosabban, hol lazábban kötődnek egymáshoz, többet pedig csak az elbeszélő személye köt össze. Mindegyik egyes szám első személyben íródott, kivéve az utolsót, amiben kívülről látunk egy családi jelenetet, feltehetően az elbeszélő gyerekkorából.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Benedek Márton, Konyvesmagazin.hu, 2022. 10. 17.