Megtörtént történelmi eseményt dolgoz fel Rakovszky Zsuzsa új regénye: a 16. századi Münsterben vallási felekezetek feszültek egymásnak, az átmeneti győzelmet aratók egy új világ eljövetelét ígérték híveiknek, a város megmaradt lakói viszont terrorban és félelemben voltak kénytelen tengetni napjaikat. Az idők jelei elvakultságról, hatalommámorról és a valóságérzékelés totális elvesztéséről is szól, amelyben suhancarcú próféták és magukat megváltóknak hirdető hipokriták adtak leckét a történelemnek abból, milyen torzulásokat okoz, ha egy ember elhiszi, hogy egy általa igaznak vélt ügy vagy a saját felemelkedése érdekében büntetlenül mindent megtehet. Ez a hét könyve.

Az idők jelei már rögtön az elején játékba hoz egy másik Rakovszky-művet, a 2002-ben megjelent A kígyó árnyékát, amelyben a már idős Ursula Binder (született Lehmann) tekint vissza ifjúkorára. Az új regényben ugyancsak egy női narrátor („a veres Liza, ahogy fiatal koromban emlegettek, vagy az öreg Betha, ahogyan mostanában”) idézi fel a negyven évvel korábbi eseményeket. Már itt kiderül, hogy egy rendkívül vitatott megítélésű esetről van szó, a münsteri lázadásként elhíresült esemény kulcsszereplőjét például a narrátor kortársai között akad, aki Antikrisztusnak, más mártírnak tartja. Az elbeszélő Liza ráadásul a szóban forgó események idején néma volt – legalábbis sokáig ezt gondolta magáról, és így tudta a környezete is. A lány elveszítette a beszéd képességét, miután az egyik közeli rokona („a démon”) megerőszakolta, de némaként is cselédlányi állást kap a tekintélyes münsteri kereskedő, Bernhard Knipperdolling házában. (Spoiler: utóbbit nem felebaráti szeretet vagy könyörület vezeti, hanem talán némi bűntudat vagy homályos felelősségérzet, a lány ugyanis balkézről született gyereke, akivel most találkozik először.)

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Ruff Orsolya, Es.hu, 2023. 02. 06.