![](images/csik_sajtoszoba.jpg)
MICHAL WITKOWSKI KÉJPART
MICHAL WITKOWSKI KÉJPART című, veretes nyelven írt, dokumentumokon alapuló, szövevényes fikciójának olvasása után azt gondolom, van új a nap alatt a nemi identitásról szóló regények dömpingje után is. A dühös drag-queenekről, homoszexuális lakberendezők nyomasztó hétköznapjairól szóló "alapművek" számomra most - a megformálás szempontjából mindenképpen - kullognak csak a 2005-ös lengyel bestseller után. Witkowski álriportregényének filozófiai komolyságot hordozó, ugyanakkor kifinomult humorral kevert alaptónusa a - biszexualitását nyíltan vállaló - nagy előd, Gombrowicz előtti tisztelgésként is megállja a helyét. A Kéjpartot az első lengyel "melegregényként" tartják számon, holott a nemi identitás csupán a felszínen lebegtetett motívum. A valóban meginterjúvolt típusfigurák a heteroszexuális férfiakat önként szolgáló transzszexuális "nyanyusoktól" a diszkóprostituáltakig egy nyomorult kor, a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenet (a politikusokkal vagy az újgengszterekkel szemben) őszinte színészei. Alkóvokból, szutykos presszókból előmászó emberek életén keresztül mutatja fel magát a regényben a mulattató rendszerváltás, amely során a figurák nem rázhatták le a láncokat. A regény címét az egyik fő helyszín, Lubiewo ihlette, amely a SZOT-üdülők korában a melegek "titkos" találkahelye volt. Mára az aranykor rezervátuma, amiért, végtére is az emancipáció előtti "ideális" állapotokért ez a mű Keresztes Gáspár gondos fordításában elmond egy szép imát, groteszk módon, kíméletlenül. Kiadvány:Michal Witkowski Kéjpart Magvető Kiadó, 2010Forrás:mancs.hu 2010. 09. 23.
2010-10-12 13:28:48
|
![](images/spacer.gif) |
|
Mítosz a 20. századról
Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan...
|
|
A nagy múltú antológia idén is az elmúlt év folyóiratterméséből válogatja ki a legfontosabb verspublikációkat.
|
|
Mítosz a 20. századról
Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan...
|
|
Új versek, régi témák
Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Az utazás folyamatos: billegünk a csónakban, kanyarodunk a teherautóval, viháncolunk a kertben, vagy éppen hátsó lépcsőkön...
|
|