MICHAL WITKOWSKI KÉJPART
MICHAL WITKOWSKI KÉJPART című, veretes nyelven írt, dokumentumokon alapuló, szövevényes fikciójának olvasása után azt gondolom, van új a nap alatt a nemi identitásról szóló regények dömpingje után is. A dühös drag-queenekről, homoszexuális lakberendezők nyomasztó hétköznapjairól szóló "alapművek" számomra most - a megformálás szempontjából mindenképpen - kullognak csak a 2005-ös lengyel bestseller után. Witkowski álriportregényének filozófiai komolyságot hordozó, ugyanakkor kifinomult humorral kevert alaptónusa a - biszexualitását nyíltan vállaló - nagy előd, Gombrowicz előtti tisztelgésként is megállja a helyét. A Kéjpartot az első lengyel "melegregényként" tartják számon, holott a nemi identitás csupán a felszínen lebegtetett motívum. A valóban meginterjúvolt típusfigurák a heteroszexuális férfiakat önként szolgáló transzszexuális "nyanyusoktól" a diszkóprostituáltakig egy nyomorult kor, a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenet (a politikusokkal vagy az újgengszterekkel szemben) őszinte színészei. Alkóvokból, szutykos presszókból előmászó emberek életén keresztül mutatja fel magát a regényben a mulattató rendszerváltás, amely során a figurák nem rázhatták le a láncokat. A regény címét az egyik fő helyszín, Lubiewo ihlette, amely a SZOT-üdülők korában a melegek "titkos" találkahelye volt. Mára az aranykor rezervátuma, amiért, végtére is az emancipáció előtti "ideális" állapotokért ez a mű Keresztes Gáspár gondos fordításában elmond egy szép imát, groteszk módon, kíméletlenül. Kiadvány:Michal Witkowski Kéjpart Magvető Kiadó, 2010Forrás:mancs.hu 2010. 09. 23.
2010-10-12 13:28:48
|
|
|
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
|
|
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
|
|