
Egy mozgalom szóalakja (Jelenkor.net)
"Zsigó leszámol a roma önhibák sorozatainak, a túltámogatásnak, a rassz alapú bűnözésnek és a roma idegenségnek a bűnbakképző mítoszaival" – Fehér Renátó írása Zsigó Jenő Vezetőszáron című könyvéről. „Születtem. Tiltakoztam. S mégis itt vagyok. Felnőttem. S kérdezed: miért? hát nem tudom. Szabad szerettem volna lenni mindig s őrök kisértek végig az uton.” (Radnóti Miklós: Negyedik ecloga) „Miért nem használjuk ezt a nyelvet?”, kérdezi Zsigó Jenő a Vezetőszáron című, Neményi Mária által készített életútinterjú 167. oldalán. Zsigó csendes szavai száz meg száz lapon át sorjáznak a szemünk előtt, és amíg szép lassan haladunk közöttük, lényegében jeremiádává olvassuk egybe őket. Ez az a nyelv. Egy közvádló prófétai dühét halljuk zengeni és dörögni, miközben ő két lábon áll a földön, zavarba ejtő természetességgel. Persze Zsigó plebejus szorgalmát, szigorát és felindultságát az oly naiv kilencvenes évek eufóriájában és az ezredforduló azóta elveszett illúzióinak idején talán sokan meg is mosolyogták azok közül, akik a rájuk omlott szabadság miatt egyetlen szavát sem tudták mire vélni. Ne vedd magadat olyan komolyan, Jenő, lazulj el. Ez az ironikus fölényeskedés ma viszont bizonyára már csak diktatúrát bír mantrázni a kommentszekciókba szorulva, céltalan és tévedhetetlen gondolattalansággal. Mintha mindaz, ami azóta történt, váratlanul zuhant volna ránk, minden áruló és árulkodó, gyáva és megbukott előzmény nélkül.
[…]
A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Fehér Renátó, Jelenkor.net, 2023. 10. 17.
2023-10-17 11:49:49
|
 |
|
|
Kalandregény sok humorral
Vajon elképzelhető-e reálisabb kép a 20. századi magyar történelemről, mint amit egy romantikus kalandregény festhet? Szécsi Noémi könyve megmutatja, hogy aligha. Sanyit, az izmos henteslegényt...
|
|
|
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Egy múlt idejű utópia tanulságai
A 2015-ben megjelent Behódolás Michel Houellebecq legismertebb és legvitatottabb regénye, amely Franciaországban azonnal bestseller lett, és csaknem harminc nyelvre fordították le. Főhőse, François,...
|
|
|
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|