Kérdőjelek a pokolban - Darvasi Lászlóval a Neandervölgyeikről (Népszava)

Bizonyára az idei Ünnepi Könyvhét (június 13–16.) egyik legjobban várt szépirodalmi alkotása a háromkötetes, 1700 oldalas Neandervölgyiek, amely aztán kedvelt olvasmány lehet a nyári időszakban. Darvasi László legújabb regényében 1908-tól 1957-ig három generáción keresztül mesél a XX. századi magyar történelemről. Egy kisváros melletti kastély és burjánzó kert színpadán feltűnnek itt a zsidók, magyarok, románok és szerbek, szegények és gazdagok, arisztokraták és bolsevikok, okosok és bolondok. De még a régről ismert könnymutatványosok szekere is átzötykölődik a színen. A monumentális családregényben – mely még korántsem ért véget – nemcsak „Közép-Európa bohócainak” legendája íródik tovább, hanem egyúttal mikrotörténeti látleletet is kapunk a mai napig velünk élő társadalmi és történelmi mítoszokról. A szerzővel a viharvert évtizedekről, történelmi fordulópontokról, és még szülővárosáról, Törökszentmiklósról is beszélgettünk, és persze arról, hogy vajon mi köze van ehhez a neandervölgyi embereknek.

Új regénye fél évszázadot ölel át, a századelőtől a világháborúkon át az ötvenes évek második feléig. Manapság egyre inkább téma az első világháború korszaka, és sokan párhuzamokat is látnak a jelenkor eseményeivel. Ön miért nyúlt a századelő évtizedeihez?

Hát igen, mintha élni kívánnék egy tudatos kolonizációs szándékkal, úgy értem, a múlt elbeszélését illetően. Minden elbeszélés a lehetséges múlt gyarmatosítása. A nagyregényeim időbelisége szépen és elszántan tart a mi konkrét időnk felé, és meg fognak érkezni 2023-ba, 2024-be vagy 2026-ba, még nem tudom. A könnymutatványosok legendája mesebeli epizódjai a XVI–XVIII. században játszódnak, A Taligás névtelen figurája a XVIII. század pusztulatában húzza Szeged felé a könyvekkel, kódexekkel teli kordéját, a Virágzabálók alakjai a XIX. századi Szegeden kereskednek a boldogtalan sorsukkal, a Neandervölgyiek kalandja pedig a Monarchia bukásától indul, és ahogy tervezem, mondom, eljut a mába. Három nagycsalád összefonódó története. Vidéki magyarok, zsidók, arisztokraták, és van minden, ami szem-szájnak ingere, bocsánat, botanika, foci, színészet, orvostudomány, ötvenhat.

Elég konkrét a regény végpontja. Miért éppen 1957-ig „tart” a neandervölgyiek ideje?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Gaborják Ádám, Nepszava.hu, 2024. 06. 16.

2024-06-16 14:49:28
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ