Kérdőjelek a pokolban - Darvasi Lászlóval a Neandervölgyeikről (Népszava)

Bizonyára az idei Ünnepi Könyvhét (június 13–16.) egyik legjobban várt szépirodalmi alkotása a háromkötetes, 1700 oldalas Neandervölgyiek, amely aztán kedvelt olvasmány lehet a nyári időszakban. Darvasi László legújabb regényében 1908-tól 1957-ig három generáción keresztül mesél a XX. századi magyar történelemről. Egy kisváros melletti kastély és burjánzó kert színpadán feltűnnek itt a zsidók, magyarok, románok és szerbek, szegények és gazdagok, arisztokraták és bolsevikok, okosok és bolondok. De még a régről ismert könnymutatványosok szekere is átzötykölődik a színen. A monumentális családregényben – mely még korántsem ért véget – nemcsak „Közép-Európa bohócainak” legendája íródik tovább, hanem egyúttal mikrotörténeti látleletet is kapunk a mai napig velünk élő társadalmi és történelmi mítoszokról. A szerzővel a viharvert évtizedekről, történelmi fordulópontokról, és még szülővárosáról, Törökszentmiklósról is beszélgettünk, és persze arról, hogy vajon mi köze van ehhez a neandervölgyi embereknek.

Új regénye fél évszázadot ölel át, a századelőtől a világháborúkon át az ötvenes évek második feléig. Manapság egyre inkább téma az első világháború korszaka, és sokan párhuzamokat is látnak a jelenkor eseményeivel. Ön miért nyúlt a századelő évtizedeihez?

Hát igen, mintha élni kívánnék egy tudatos kolonizációs szándékkal, úgy értem, a múlt elbeszélését illetően. Minden elbeszélés a lehetséges múlt gyarmatosítása. A nagyregényeim időbelisége szépen és elszántan tart a mi konkrét időnk felé, és meg fognak érkezni 2023-ba, 2024-be vagy 2026-ba, még nem tudom. A könnymutatványosok legendája mesebeli epizódjai a XVI–XVIII. században játszódnak, A Taligás névtelen figurája a XVIII. század pusztulatában húzza Szeged felé a könyvekkel, kódexekkel teli kordéját, a Virágzabálók alakjai a XIX. századi Szegeden kereskednek a boldogtalan sorsukkal, a Neandervölgyiek kalandja pedig a Monarchia bukásától indul, és ahogy tervezem, mondom, eljut a mába. Három nagycsalád összefonódó története. Vidéki magyarok, zsidók, arisztokraták, és van minden, ami szem-szájnak ingere, bocsánat, botanika, foci, színészet, orvostudomány, ötvenhat.

Elég konkrét a regény végpontja. Miért éppen 1957-ig „tart” a neandervölgyiek ideje?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Gaborják Ádám, Nepszava.hu, 2024. 06. 16.

2024-06-16 14:49:28
Jogunkban áll beszélni
Klára, a szabadelvű és szabadszájú nyugdíjas értelmiségi a demencia tüneteit fedezi fel magán, így legjobb barátnője fokozatos leépülése mellett saját kiszolgáltatottságával is kénytelen...
Új novellák
Hány érvelési hibát tartanak számon a Defterdár utcában? Hová vezet, ha bekamerázzuk az anyánk lakását? Ha a mondandónk egy elapaszthatatlan gondolatfolyammá változik, kik állhatnak a parton? Szvoren...
Eszmék és kelepcék regénye
Závada Pál új regénye történelmünk legviharosabb évtizedeibe vezet: a 20. század derekának magyar irodalmi közegében játszódik. Fősodrában Németh László - valaha nagy hatású, de újra...
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ